Hasonló termékek
Ukulele jam
„Alen Mešković prózája (...) figyelemreméltó: mindvégig fenn tudja tartani a figyelmünket, a lelkesedésünket. Az a fajta szöveg ez, ami magával sodor: észre sem veszed, és hipp-hopp, már el is olvastad.”
Gere Ágnes, ekultura.hu
Az először 2011-ben megjelent Ukulele jam című regényt
9 nyelvre fordították le.
A test fényei
Valère Novarina a mai francia színház meghatározó egyénisége. Enigmatikus alkotásai rendkívül izgalmas kérdésfeltevésekből, végtelen hosszú névlistán feltüntetett furcsa nevű alakok jövésmenéséből, kitalált tárgyakból és meglepő akciókból állnak. Folyamatosan az emberi létezés misztériumára kérdez rá. Az ürességre és a csendre, amelynek nekiütközünk, ennek az űrnek és csendnek a „kinyilatkoztatásával” válaszol – egy forrásvízként áradó, vibrálóan játékos nyelven.
A mágus
Dagmara, a Berlinben élő lengyel tévés újságírónő lassan a pályája csúcsára ér, de egyszer csak visszatérnek a múlt kísértetei. Hiába illeszkedett már be annyira, hogy inkább Varsóban mozog idegenként, hirtelen megint kínozni kezdi a kamaszkorban elszenvedett identitásválsága.
A regény 2015-ben megkapta az Európai Unió Irodalmi Díját.
Illatos koporsó
Kiábrándult, de nem kiábrándító, fáradt, de nem fárasztó Robert Şerban verseinek világa, és valahol mindezen túl mégis van benne bizakodás, remény egy jobb életre. A bizakodás alapja pedig éppen maga a vers, a líra létezése, ha ugyanis a vers lehetséges, az azt jelenti, hogy létezik valami, ami ,,csak" szép, aminek ezen kívül külön haszna nincs - szépen itt természetesen annyi értendő, hogy elsősorban esztétikailag értelmezhető. Mert egyébként szépelgés nincs ebben a kötetben, egy többé-kevésbé hétköznapi világ jelenik meg a versekben többé-kevésbé hétköznapi nyelven. És mégis, ezen az egyszerűségen egyszer csak átüt valami magával ragadó és magától értetődő költői erő: ,,azonban anélkül hogy valaki közölné velük / az emberek tudják: / a vers marad csupán / a letöltött életünk után".
Szomorú vasárnap
A Magyarországon írott Sombre Dimanche (Szomorú vasárnap) a tehetséges fiatal írónőknek járó Closerie des Lilas-díj, a Nevers város díja és a Prix du livre Inter a francia közszolgálati rádió díja után, 2013. június 18-án megkapta az Express című folyóirat olvasóinak díját.
Boldogságmutató
A Boldogságmutató csodálatra méltó és rendkívül aktuális regény egy örök optimistáról, aki mindhalálig küzd a saját és a szerettei életéért.
Európai Unió Irodalmi Díj (2015)
Sóvárgás sárkányra
„Mi ellen harcolnak a lovagok, akik elindulnak, hogy megküzdjenek a sárkánnyal? Önmaguk ellen harcolnak, érti?”
Vízművek
„Ez az ország, amely Valère és Antonine hazája, szüntelenül repedezik, mint a tölgyfa, amibe villám hasított.”
Leírás
„A háború jelenlévőbb, mint a béke, és az életnél még mindig jelenlévőbb a halál. Csak minden csatározás befejeztével zúghat fel a nagy vád, és úgy tűnik, igazán csak most pecsételődött meg azok sorsa, akik nem térnek vissza többé. Csak ma vetődik fel a gyászolók szívében a szörnyű kérdés áldozatuk értelméről, és ebből a vádból holnapra talán vádemelés válik, gyilkos viszály a végzet pusztító hatalmával. Mert az egyik számára úgy tűnt, korán befejeződött, míg a másiknak előnyösebb beteljesülés volt a győzelmi mámor, mint amit egy egész élet munkája nyújthatott volna neki. De hányan találták keménynek a háború mesterségét és keserűnek a halált, és ők sem kerülhették el sorsukat.”
Marie Luise Kaschnitz (1901–1974) korának egyik legelismertebb írója és költője. Gazdag életművét, prózáját, verseit, esszéit és önéletrajzi munkáit a nemzedéki felelősségérzeten és a számvetés tehertételén túl az irodalom és a kultúra értékvédelme jellemzi. A második világháború utáni „nulladik órában” papírra vetett lírai esszéfüzére is ezen feladat jegyében készült.