Az Ószövetség vagy Héber Biblia magyarázatának számtalan megközelítési módja lehetséges, és valóban, számtalan magyarázat született: irodalmi és ikonográfiai, régiségtani és történeti, geográfiai és botanikai - és még ezernyi egyéb szempont szerint történt és történik a szövegek újracsoportosítása és (át)értelmezése. 

A trinitológia alapjaihoz kötődő koncepció a magyar székelyföldi Boldogasszony-kultuszt, a néphagyományban is átörökített elemeit (Babba-Mária) a mezopotámiai kultusszal "villantja" össze.

Az Ószövetség gondolatvilágának kétféle megközelítése, a vallástörténeti és a teológiai, igen közel áll egymáshoz, mégsem azonos. A vallástörténeti a vallási gondolatok kialakulását, azok hátterét és a gyakorlatban való megjelenését, a vallásgyakorlatot vizsgálja, míg a teológiai magukra a gondolatokra, azok tartalmára és összefüggésrendszerére koncentrál.

Módszerét illetően a szerző bevezeti a bibliai csodaelbeszélések értelmezésébe korunknak az olvasóval és a befogadással kapcsolatos új felismeréseit. A könyv izgalmas olvasmány mindazoknak, akiket foglalkoztatnak az újtestamentumi csodaelbeszélések, ugyanakkor hasznos elméleti adattár a hermeneutika iránt érdeklődők nagy táborának.

A kötet egyrészt a modern teológiatörténet különösen mozgalmas időszakának dokumentumait teszi hozzáférhetővé, másrészt egy máig inspiratív gondolkodásformáról ad árnyalt képet. Az olvasó tájékozódását Bultmann fő szándékait és teológiájának hatását bemutató előszó segíti.

A szerelem meglep, amikor megjelenik két fiatal félénk tekintetében. Nem kevésbé akkor, amikor a szerelmesek közti krízisből emelkedik ki, és ők újra egymásra találnak. Mint a nap sugarai a harmatos réteken. Az Énekek éneke két szerelmesének drámája, az általuk megélt eksztázis és keresés a világban jelenlevő isteni erőnek, a Szeretetnek a megnyilatkozása.