A trinitológia alapjaihoz kötődő koncepció a magyar székelyföldi Boldogasszony-kultuszt, a néphagyományban is átörökített elemeit (Babba-Mária) a mezopotámiai kultusszal "villantja" össze.

Az Ószövetség gondolatvilágának kétféle megközelítése, a vallástörténeti és a teológiai, igen közel áll egymáshoz, mégsem azonos. A vallástörténeti a vallási gondolatok kialakulását, azok hátterét és a gyakorlatban való megjelenését, a vallásgyakorlatot vizsgálja, míg a teológiai magukra a gondolatokra, azok tartalmára és összefüggésrendszerére koncentrál.

Módszerét illetően a szerző bevezeti a bibliai csodaelbeszélések értelmezésébe korunknak az olvasóval és a befogadással kapcsolatos új felismeréseit. A könyv izgalmas olvasmány mindazoknak, akiket foglalkoztatnak az újtestamentumi csodaelbeszélések, ugyanakkor hasznos elméleti adattár a hermeneutika iránt érdeklődők nagy táborának.

Az Ószövetség vagy Héber Biblia magyarázatának számtalan megközelítési módja lehetséges, és valóban, számtalan magyarázat született: irodalmi és ikonográfiai, régiségtani és történeti, geográfiai és botanikai - és még ezernyi egyéb szempont szerint történt és történik a szövegek újracsoportosítása és (át)értelmezése. 

A szerelem meglep, amikor megjelenik két fiatal félénk tekintetében. Nem kevésbé akkor, amikor a szerelmesek közti krízisből emelkedik ki, és ők újra egymásra találnak. Mint a nap sugarai a harmatos réteken. Az Énekek éneke két szerelmesének drámája, az általuk megélt eksztázis és keresés a világban jelenlevő isteni erőnek, a Szeretetnek a megnyilatkozása.

There had been a time in the later sixteenth century when it seemed that Calvinism, with its rigorous theology emphasising the sovereignty and majesty of God, its system of communal discipline, and its commitment to Scriptural authority, would extend its influence over the whole of Protestant Europe. Calvinism was confident and expansive.