Hasonló termékek
Bevezetés az ökofilozófiába
Kezdő halódóknak
Döntő érvünk a frissen kaszált fű illata, meg a hársfáké. A madarak éneke. Nem történhet meg, hogy ezek nélkül kelljen élni. Nem szabad megtörténnie. Azonban ott tartunk, hogy ezt már sokan nem értik, még többen félreértik. Pedig én nem a természet védelméről beszélek, hanem olyasmiről, aminek a hiánya a saját életemet tenné tönkre.
Filozófusok a konyhában
A Filozófusok a konyhában nem szakácskönyv, ilyesmit ne várjanak két bölcsésztől. A benne szereplő receptek - bár bátran elkészíthetők! - alapvetően illusztrációként szolgálnak egy filozófiatörténeti ismeretterjesztő műhöz.
A lélek szenvedélyei és más írások
Descartes A lélek szenvedélyei című munkája halála előtt néhány hónappal jelent meg etikai nézeteinek legteljesebb kifejtéseként. Láthatóvá válik benne, hogyan kapcsolta össze Descartes a mechanikára épülő új filozófia alapgondolatait a hagyományos keresztény gondolkodás alapelemeivel annak érdekében, hogy a tudományok és a vallás az új filozófia átfogó rendszerében egységesen léphessenek fel.
Inspirációk és ellentétek filozófiai és teológiai gondolkodás között
Számtalan könyvet írtak már filozófia és (keresztény) vallás kapcsolatáról. Ennek a könyvnek az a sajátossága, hogy kettős apológia kíván lenni egyszerre: a hité éppúgy, mint a filozófiáé. Megközelítésében ezért aztán billeg, hiszen hol a hit, hol a filozófia oldalára áll.
Leírás
A Fakultások közt címû kötetben olvasható tanulmányok a különbözõ diszciplínák közötti határok és választóvonalak relativizálásáról szólnak. Immanuel Kant A fakultások vitájában megfogalmazott egy javaslatot a tudományágak közötti viszonyok tekintetében. Ez a javaslat nyilván nem alkalmazható egy az egyben a jelenlegi állapotokra; ugyanakkor az sem véletlen, hogy ez az írás a mai napig újra meg újra elõkerül mindenütt a világban, ahol a tudományokról és alkalmazásuk lehetõségeirõl esik szó. Kant úgy gondolja, hogy a tudomány egésze, sõt a politika is profitál majd abból, ha lehetõvé teszi a hatalom nélküli szabadságnak a kritikai mûködését. Ma valószínûleg sem a „kemény tudományok” mûvelõi, sem a tudomány- és oktatáspolitikát irányítók nem fogadnák el ezt az elképzelést. Sokkal kevesebbel kell beérnünk tehát; annak a beláttatásával, hogy a független kritikai pozíció lehetõségének a biztosításáért, az „egzakt” tudományok eredményeinek szélesebb társadalmi közegben való alkalmazásáért mégiscsak a humán tudományok nézõpontjainak figyelembevételével tehetünk a legtöbbet. De hogyan is gyõzhetnénk meg másokat arról, hogy egy hajóban evezünk, amíg magunk sem tudjuk, milyen irányban akarunk továbblépni? A kötetben közölt szövegek segíthetnek a tájékozódásban, de legalábbis szempontokat jelölnek ki az irányok latolgatásában. Könyvünk részben a 2018 novemberében Debrecenben megrendezett Tudomány, tudás, hatás címû konferencián elhangzott elõadások átdolgozott, szerkesztett szövegeibõl áll, részben pedig más felkért szerzõknek a témában releváns gondolatait tartalmazza.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Angyalosi Gergely, Valastyán Tamás |
Megjelenés | 2022 |
Terjedelem | 342 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 978-963-414-846-3 |
Sorozat | Ad Marginem sorozat |