Ez a könyv tisztelgés az elmúlt háromszáz év jól vagy kevésbé ismert nagy építészei előtt, akik maradandó alkotásaikkal gyarapították a magyar kultúrát.

A szobrászat az egyik legősibb művészeti ág, amelynek alkotásaival naponta találkozhatunk épületeken vagy köztereinken. Éppen ezért kevésbé figyelünk rá, hiszen a művek belesimulnak az ember által teremtett környezetbe, annak természetes részeiként. Azonban, ha elmélyedünk a szobrászat világában, sokszínű és változatos művészet tárul fel előttünk. Jelen könyv célja az elmúlt évszázadokban élt jelentős magyar szobrászok életművének bemutatása és fontosabb műveinek elemzése. Így a kötet segítségével a szobrászat, ez a kevésbé hangsúlyos művészeti ág közelebb kerülhet a művészet iránt érdeklődőkhöz.

Tóth Károly könyve a hódmezővásárhelyi művészcsoport történetét dolgozza fel több szempont szerint. A kötet nem kizárólag az itt alkotó művészekre (Tornyai János, Rudnay Gyula, Endre Béla, Pásztor János) koncentrál, hanem egy tágabb körképet kíván nyújtani arról, hogy a századforduló vidéki Magyarországán milyen művésztelepek és művészcsoportok működtek, ezeket milyen elvek és célok vezették.

A két kötetben olvasható tanulmányokkal tanítványok, kollégák és pályatársak tisztelegnek R. Várkonyi Ágnes tudósi és kutatói életműve előtt. Történészek, művészet- és irodalomtörténészek írásai jelzik, mennyire komplex módon szemlélte az őt körülvevő világot és kutatta a számára oly kedves korszakot, a kora újkort.