Hasonló termékek
A modernség esztétikai programja
Előadások Walter Benjamin Műalkotás-tanulmányáról
Emlékezés, identitás, diskurzus
Az emlékezés, identitás és diszkurzus fogalmai számos jelentésréteggel rendelkeznek, egymás mellé helyezésük és közös tárgyalásuk pedig megnyithatja az elmét, beindíthatja a képzelőerőt, s az emberi ügyekről folytatott közös gondolkodás és beszéd kiváló kiindulópontja lehet. Ez a várakozásteljes elképzelés jelentette e tanulmánykötet kiinduló pontját, melynek szerzői a humán tudományok művelői, így az irodalomtudomány, a nyelvészet, a pszichológia és a szociológia hagyományait követik.
A tömeg- és az elitművészet...
Az értekezés azokat a folyamatok elemzi, amelyek a modern civilizáció kialakulása és elterjedése nyomán zajlottak le a XX. századi művészetfilozófiában. Az egyes fejezetek három nagy hatású gondolkodó – Ortega, Spengler és Walter Benjamin – életművének fényében vizsgálják a művészetfilozófia átalakulásának, a klasszikus esztétikai normák felbomlásának és eltűnésének társadalmi hátterét.
A látható és a láthatatlan
„A hús nem anyag, nem szellem, és nem szubsztancia. Régi szóval »elemnek« nevezhetnénk, ahogy a víz, a levegő, a föld, és a tűz a négy elem. Elem: általános létminőség, félúton a tér-idő lokalitások és az ideák között, egyfajta megtestesült princípium, aminek bárhol jelenjék is meg akár egy kicsiny darabkája, mindent átitat a környezetében a létezésnek csak rá jellemező stílusával.” Maurice Merleau-Ponty a huszadik század második felének egyik legnagyobb hatású francia filozófusa. Kései, torzóban maradt főműve először válik magyar nyelven hozzáférhetővé.
Demokrácia és totalitarizmus
A könyv a nagynevű francia szociológus és politikai filozófus egyik legismertebb munkája. Aron ebben foglalta össze a lehető legközérthetőbben demokráciaelméletét, valamint a modern totalitarizmus mibenlétére vonatkozó felfogását.
Idegen méltóság
Preimplantációs genetikai diagnosztika és az emberi méltóság elve a teológia kontextusában
Logika és gondolkodás
A megismerés elméletei a korai felvilágosodásban
Természettörvény és gondviselés
Egy filozófiai és teológiai kérdés a korai felvilágosodásban
a korai modernitás egyik legfontosabb vitája, amelyet a szerző Descartes és Malebranche írásaitól elindulva Antoine Arnauld és Pierre Bayle művein át egészen Leibniz Teodíceájáig követ nyomon.
Leírás
„A kérdés, amelyet felvetek, meglehetősen paradox: vajon segíthet-e a társadalomtudomány egy olyan problémát megoldani, amelyet saját tevékenysége hozott felszínre a logikai hagyomány folyamatos támadásai közepette, és amely a Sokal-ügy kapcsán újra időszerűvé vált, nevezetesen a történelem felettinek tartott igazság történeti eredetének problémáját. Hogyan lehetséges, hogy egy történelembe illeszkedő történeti tevékenység, mint a tudományos tevékenység történelemtől független, transzhistorikus igazságokat hoz létre, melyeknek semmi közük sem a helyhez, sem az időhöz, vagyis egyetemesek és örök érvényűek?”
(Bourdieu: A tudomány tudománya és a reflexivitás, Gondolat, Budapest, 2005, 10–11.)
Mottónk Bourdieu 2000/2001-es tanévben a College de France-ban tartott bevezető előadásából arra a viszonyra kérdez rá, amely tanulmánykötetünk alapkérdése, és ami re a címben az értelem és történelem szavakkal utalunk. Ez a kell és a van, a normatív és deskriptív, az előírás és a leírás közötti viszony kérdése. Ez a kapcsolat a meg ismerés két aspektusát jelenti – jelen esetünkben a kultúránk kiemelt tudásformája, a tudományos ismeretek, a „tudás” filozófiai és történeti vizsgálatát. Ez a viszony problematikus és ugyanakkor alapvető jelentőségű napjainkban.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Fehér Márta, Zemplén Gábor, Binzberger Viktor (szerk.) |
| Kiadás éve | 2013 |
| Oldalak száma | 246 oldal |
| ISBN | 9789639683044 |