Ez a könyv arra tesz kísérletet, hogy mindenki számára könnyen érthetően bemutassa, hogyan működünk, és a működésünk alapján hogyan tudjuk megvalósítani céljainkat, kihozni a bennünk rejlő lehetőségeket, miként tudunk változtatni az életünkön, ha akarunk. 

Egy filozófiai összecsapás analízise

Ez a könyv arra tesz kísérletet, hogy a 20. század két kiemelkedő gondolkodójának, Edmund Husserlnek és Martin Heideggernek a szellemi párviadalát nyomonkövesse, és filozófiai összecsapásukat alaposan dokumentáltan bemutassa. Egyben arra is vállalkozik, hogy összehasonlító analízis révén rávilágítson a rejtett törésekre, tektonikus feszültségekre, melyek a két gondolati alakzatot meghatározzák.

Igazság, evidencia és tapasztalat Edmund Husserl munkásságában 

"A lappangó észt önnön lehetőségeinek megértésére ösztönözni, s ezáltal beláttatni vele, hogy a metafizika lehetősége az igazi lehetőség" - olvashatjuk Edmund Husserl program-meghatározásában. A munkásságát részben a klasszikus metafizika kritikájának szentelő filozófus végső célja ugyanis nem a metafizika mint olyan elvetése volt, hanem annak megreformálása, és biztos alapokra helyezése. Az, hogy választ adjon "a végső és legfőbb kérdésekre". Ebben a vállalkozásban az igazság fogalma kitüntetett szerepet játszott nála.

Exkarnáció és inkarnáció ritmusai

Míg a kanti filozófia szervesen hozzátartozik a fenomenológia közvetlen előzményeihez, addig szokatlan megközelítésnek számít Kantnak a hermeneutika eredetéhez való hozzákapcsolása, különösen abból a szempontból, hogy miként inspirálta Heidegger, Gadamer vagy Ricoeur kortárs elképzeléseit. E kapcsolódás elsődleges jelentősége nem annyira e gondolkodók hatástörténeti viszonyában rejlik, mint inkább abban, hogy szisztematikus szempontból meghatározott kérdések kerülnek előtérbe. Ilyen pl. a neokantiánusokkal való diszkusszió; Husserl margó-megjegyzései, fenomenológiai hatása; az intuíció, imagináció, sematizmus, világértelmezés, a tárgyiság és igazság kérdése; a mathesis universalis eszméje, újkori tudomány és filozófia, hermeneutika és kritika viszonya, gyakorlati filozófia és szabadság összefüggése, a határképzés gondolatköre, valamint e Kant-recepció teológiai és morálfilozófiai aspektusai. E témakörök mentén a könyv elsősorban azokra a feltáratlan összefüggésekre irányul, amelyeknek különös tétje van a hermeneutikai tradíció jelenkori önértelmezése szempontjából.

Lengyel Zsuzsanna Mariann (1976) az ELTE BTK Filozófia Intézet Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszékének tudományos munkatársa. Hosszabb kutatásokat folytatott Tübingenben, Wuppertalban és Bécsben. Az elmúlt évek során több kötet társszerkesztője volt. Korábbi monográfiája A végesség hermeneutikája. Az idő mint filozófiai probléma Martin Heidegger gondolkodásában (»Cogito-könyvek« L’Harmattan, 2011).

Kant két "prekritikai", A tiszta ész kritikája előtt írt művének vizsgálata révén a jelen könyv a szokásosnál egységesebbnek mutatja azt a gondolati utat, amely általános megítélés szerint fordulatot hozott filozófiájában.