Hermeneutikai tanulmányok (2000-2020)

A gyűjtemény ezen negyedik és utolsó kötete a XIX-XX. század filozófiatörténetének csomópontjaira és kiemelkedő szerzőire (német idealizmus, Kierkegaard, Nietzsche, Lukács) vonatkozó - hermeneutikai eszközöket és belátásokat mozgósító - vizsgálódásokat tartalmaz, melyek kitérnek filozófia és korkritika, filozófia és jelenkor kapcsolatainak kérdéseire is.

Hermeneutikai tanulmányok (2000–2020)

Jelen tanulmánygyűjtemény a szerző javarészt két évtized alatt született - itthon és külföldön megjelent - hermeneutikai írásaiból közöl válogatást.

Hermeneutikai tanulmányok (2000–2020)

A könyv egy 4 kötetből álló gyűjteményes kiadás első darabja.

A Bevezetés a hermeneutikába egyetemi tankönyvként is használható, monografikus igénnyel megírt szakkönyv; a filozófiai hermeneutika előzményeinek, kialakulási folyamatának és tartalmi elemeinek értelmező felvázolását és kifejtésé tartalmazza. Jelen kötet a kolozsvári Egyetemi Műhely Kiadónál korábban megjelent első kiadás javított, helyenként átdolgozott változata.

A 20. századi ,,rendellenes egyének" eredete három fő történeti alak összekapcsolódásában lelhető fel: a szörnyek, akik áthágják mind a természettörvényeket, mind a társadalmi normákat; a javíthatatlanok, akiket a test idomításának új mechanizmusai vesznek kezelésbe; és a maszturbálók, akikkel szemben a 18. századdal kezdődően kampányt folytattak, a modern kiscsalád megfegyelmezése érdekében.

A Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe rendhagyó mű. Bár egyetemi tankönyvnek íródott, valójában jóval több, mint amit a „bevezetés" cím sugall. Benne a 20. századi szociálantropológia egyik legnagyobb mestere, a rokonságkutatás két legfontosabb irányzatának, a Rivers tői Radcliffe-Brownig húzódó angolszász strukturalista-funkcionalista, valamint az ezt követő, Lévi-Strauss nevével fémjelzett (francia) strukturalista iskolának a műhelyébe vezeti be olvasóit - széles és személyes látképet adva ezen keresztül az antropológiai kutatások alfájának és ómegájának számító rokonságkutatások fő kérdéseiről, módszertanáról, eddigi eredményeiről és napjainkban zajló, heves szakmai vitáiról.

A magyar társadalolmtudományi könyvkiadás nagy adósságai közé tartozik a 20. század elejének klasszikus vallásantropológiai értekezése, Arnold van Gennep Átmeneti rítusok című műve. Noha közel száz évvel ezelőtti (1909) megjelenése óta a rítuskutatás egyik alapművévé (és nyomában az "átmeneti rítus" fogalma mára általánosan bevett terminus technicusszá) vált, a magyar olvasóközönség számára mindeddig nem volt hozzáférhető magyar nyelven.

A könyv diákoknak, társadalomtudósoknak és nem szakmabeli érdeklődő olvasóknak egyaránt ajánlható, belőle első kézből kapható teljes áttekintés napjaink társadalomtudományának egyik meghatározó paradigmájáról.