Hasonló termékek
A látható és a láthatatlan
„A hús nem anyag, nem szellem, és nem szubsztancia. Régi szóval »elemnek« nevezhetnénk, ahogy a víz, a levegő, a föld, és a tűz a négy elem. Elem: általános létminőség, félúton a tér-idő lokalitások és az ideák között, egyfajta megtestesült princípium, aminek bárhol jelenjék is meg akár egy kicsiny darabkája, mindent átitat a környezetében a létezésnek csak rá jellemező stílusával.” Maurice Merleau-Ponty a huszadik század második felének egyik legnagyobb hatású francia filozófusa. Kései, torzóban maradt főműve először válik magyar nyelven hozzáférhetővé.
Konzervativizmus, természetjog, rendszerváltás
Politika- és jogfilozófiai tanulmányok
A konzervatív politikai gondolkodásmód felett, sokáig úgy tűnt, eljárt az idő. Az angolszász világban két vaskalapos politikus: Reagan és Thatcher csempészte vissza egyes elemeit, s mára Merkel, Sarkozy, Berlusconi, Tusk és Cameron Európájában is újból hódít.
A modernség esztétikai programja
Előadások Walter Benjamin Műalkotás-tanulmányáról
Demokrácia és totalitarizmus
A könyv a nagynevű francia szociológus és politikai filozófus egyik legismertebb munkája. Aron ebben foglalta össze a lehető legközérthetőbben demokráciaelméletét, valamint a modern totalitarizmus mibenlétére vonatkozó felfogását.
A rendellenesek
A 20. századi ,,rendellenes egyének" eredete három fő történeti alak összekapcsolódásában lelhető fel: a szörnyek, akik áthágják mind a természettörvényeket, mind a társadalmi normákat; a javíthatatlanok, akiket a test idomításának új mechanizmusai vesznek kezelésbe; és a maszturbálók, akikkel szemben a 18. századdal kezdődően kampányt folytattak, a modern kiscsalád megfegyelmezése érdekében.
Immanuel Kant prekritikai fordulata
Kant két "prekritikai", A tiszta ész kritikája előtt írt művének vizsgálata révén a jelen könyv a szokásosnál egységesebbnek mutatja azt a gondolati utat, amely általános megítélés szerint fordulatot hozott filozófiájában.
Leírás
A Szabadság vezeti a népet - ez a címe Eugene Delacroix az 1830-as párizsi forradalomnak emléket állító híres festményének, amelyen a Szabadságot megszemélyesítő nőalak francia trikolórral a kezében, a felkelők élén tör előre a barikádokon. A műalkotás jól jelképezi, milyen alapvetően és mélyen kapcsolódott össze a forradalom jelensége a szabadság eszméjével. Mégis, a forradalmak sokszor nem szabadságba, hanem újabb zsarnokságba torkolltak: jakobinus vagy éppen bolsevik terrorba. Jelen kötet két olyan filozófus forradalomról és szabadságról alkotott nézeteit veti össze, akik maguk is szerepet játszottak az 1848-as "népek tavasza" forradalmaiban, és politikai gondolkodásuk központi kérdésévé vált a forradalom fogalma. Kettejük alapállása nem is különbözhetett volna jobban egymástól: míg Tocqueville a szabadságot féltette az újra és újra fellobbanó forradalmaktól, addig Marx egy világméretű proletárforradalomtól remélte a valóban szabad társadalom létrejöttét. Ennek ellenére az egyes forradalmakról adott diagnózisaik számos hasonlóságot mutatnak.
A kötet eme ellentétek és párhuzamok bemutatásán keresztül tárja fel forradalom és szabadság ellentmondásos viszonyát, miközben kitekint a korábbi és későbbi forradalomértelmezésekre is: Hogyan értékelték a nagy francia forradalmat a korszak filozófusai? Milyen tanulságokat vont le a francia és az orosz forradalomból a totalitárius diktatúrák árnyékában Hannah Arendt és Bibó István? És mit kezdhetünk a forradalom fogalmával a XXI. században?
KISS CSABA az ELTE-n végzett esztétika és filozófia szakon, majd az egyetem Filozófiatudományi Doktori Iskolájában szerzett PhD-fokozatot. Disszertációját 2019-ben védte meg, és még ugyanebben az évben megkapta érte a Cogito-díjat.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Kiss Csaba |
| Megjelenés | 2020 |
| Terjedelem | 272 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789634146988 |
| Sorozat | Cogito könyvek sorozat |