A könyv igazi filozófiai csemegének számít, amelyben a két markáns gondolkodó - a filozófus Jean-Marc Ferry, a Brüsszeli Szabadegyetem politikai filozófia professzora és az Esprit volt főszerkesztője, az esszéíró Paul Thibaud - fejti ki markánsan eltérő álláspontját az állam és a szuverentás kérdéséről, nemzetek sorsáról, a posztnemzeti identitásról és az Európai Unió jövőjéről a Maastrichti Szerződés tükrében. 

Kevés ​olyan eszme van, amelyről annyit írtak és vitatkoztak az utóbbi időben, mint a nemzet: létrejöttének körülményei, továbbélési lehetőségei, illetve megszűnésének eshetőségei az európai integráció során.

A 20. századi ,,rendellenes egyének" eredete három fő történeti alak összekapcsolódásában lelhető fel: a szörnyek, akik áthágják mind a természettörvényeket, mind a társadalmi normákat; a javíthatatlanok, akiket a test idomításának új mechanizmusai vesznek kezelésbe; és a maszturbálók, akikkel szemben a 18. századdal kezdődően kampányt folytattak, a modern kiscsalád megfegyelmezése érdekében.

A könyv két előadást tartalmaz, melyek azt a kérdést járják körül, hogy vajon léteznek-e lator államok, és ha nem (vagy ha igen), annak milyen jogi-elméleti-gyakorlati feltételei és következményei vannak. Ma, az Iszlám Állam nevű terrorállam fenyegetése idején ez a kérdés különös hangsúlyt kap.

A válogatás az európai eszme fejlődéstörténetét, illetve annak főbb állomásait kíséri végig tematikus és történeti megközelítésben, a humanizmus és reneszánsz korától egészen napjainkig. A második kötet elsősorban spanyol filozófusok munkái alapján foglalkozik a nemzeti kultúra és az európai civilizáció összefüggéseivel, azzal a dilemmával, amely ma is sok embert foglalkoztat: hogyan őrizhetjük meg egyszerre nemzeti kultúránkat és lehetünk európaiak.

A szerelemi elragadtatás beavatás a legvalóságosabb valóság természetébe. Egy olyan állapotba, amelyben a létezés, a létezés tudata és e létező tudatosság gyönyöre nem különböznek egymástól. Éppen ezért a szerelmi elragadtatásban elért megismerést ,,affektív cogito"-nak lehetne nevezni. De miért hasonlik meg a szerelemben
a vágy önmagával? Miért kell arra vágynom, amire legkevésbé sem vágyom? Miből fakad a libidó antinómiája?

A könyv a XVI-XVII. századi vallásos, politikai, diplomáciatörténeti irodalom és útleírások körébe tartozó dokumentumok, politikai értekezések és esszék alapján mutatja be, hogy a kora újkori politikai gondolkodók hogyan képzelték el az európai államok közötti szövetségi politikát, s milyen szerepet játszott mindebben az oszmán támadásokkal szembeni védekező harc megszervezésének szükségessége. Ezzel párhuzamosan azt is vizsgálja, milyen szerepet töltött be egy más típusú társadalommal való összehasonlítás kihívása az európai politikai gondolkodásban.

"A népek joga olyannak veszi a nemzetközi politikai világot, amilyennek látjuk, és azt vizsgálja, hogy milyennek kell lennie egy elfogadhatóan igazságos szabadelvű nép külpolitikájának. E külpolitika taglalásához a jó berendezkedésű népek két fajtáját tárgyalja, a szabadelvű demokráciában, illetve a tisztességes hierarchiában élőket. Vizsgálódása kiterjed továbbá a jogsértő államokra, illetve a kedvezőtlen feltételektől szenvedő államokra is."