Hasonló termékek
Állami jog és erkölcsi rend
Jelen kötet Ernst-Wolfgang Böckenförde jog- és vallásfilozófiai, államelméleti munkásságából szemelget, főként olyan tanulmányokat állítva középpontba, amelyek jog és erkölcs, vallás és jog bonyolult viszonyrendszerét veszik górcső alá, és máig ható tanulsággal szolgálnak.
Állam és demokrácia
Törvényhozás és törvénykezés az ókori Athénban
Társadalomfilozófiai gondolkodók a 20. században
Korábbi korokban a filozófusok a lét általános problémáit, a megismerés egyetemes törvényeit és az úgynevezett örök igazságokat igyekeztek feltárni, a modernitás kibontakozásával mindezt már a természettudományok szemléletére alapozták.
Levelek Kr.e. 45-44
A kötetünkben szereplő levelek Kr. e. 45 márciusa és Kr. e. 44 augusztusa között keletkeztek. A történelemkönyvekből ismert szereplők közül Julius Caesar, Brutus, Antonius és Octavianus tetteiről és a velük kapcsolatos belpolitikai vitákról tudósítanak.
A törvények szelleméről védelme
A kötetben Montesquieu A törvények szelleméről védelme című vitairatának fordítását közöljük, valamint a Gondolataim címet viselő, a szerző életében kéziratban maradt gyűjteményből adunk közre egy tematikus válogatást.
Beszélgetések a metafizikáról és a vallásról
Nicholas Malebranche könyve a kartezianizmus egyik alapműve, mely az okság és a természettörvények okkazionalista felfogásával, az ideák újszerű elméletével hatott a felvilágosodás filozófiájának számos kiemelkedő alakjára.
Nemiség és elfojtás a vad társadalomban
1927-ben jelent meg Malinowski – magyarul most először hozzáférhetővé váló – Nemiség és elfojtás a vad társadalomban című könyve, amelyben korábbi tanulmányát további két résszel kibővítve, tételesen is cáfolta Freudnak az „őshordáról” kifejtett nézeteit.
Leírás
Jó száz évvel szerzője halála után először jelenik meg magyar fordításban
az európai hírű jogfilozófus, Somló Bódog (1873–1920)
posztumusz munkája. A hányatott sorsú kéziratot tanítványa, a két
világháború közötti magyar jogfilozófia meghatározó alakja, Moór
Gyula (1888–1950) állította össze Somló hátrahagyott jegyzeteiből.
Magyar tudósok nemzedékeinek jelentett kihívást a Gondolatok
talányos fogalmi világa. Munkájuknak legtöbbször nem a megértés
szándékának őszintesége, hanem az elemi feltételek hiánya szabott
határt. A hazai könyvtárak polcain elvétve kallódott egy-egy példány,
az 1926-os német kiadást nem követték újabbak, a munka
szerves folytatásául szánt etikai alapvetés kézirata pedig elveszett.
A mű ránk maradt formájában kétségtelenül töredék, a szerző
nagy, ámde megtört ívű kísérlete, hogy tudományos pályája addigi
eredményeit felülvizsgálja, és további útját kijelölje. Filozófiai irodalmunkban
egyedülálló vállalkozás, amely töredékes megvalósulásában
is arra indít, hogy Somló gondolkodói útjáról alkotott képünket
átértelmezzük.
A Gondolatokban már nyoma sincs a Somló első korszakát meghatározó
naturalizmusnak, és erős kritikával illeti Kantot, miközben
saját filozófiáját az Arisztotelész és Descartes nevével fémjelzett
metafizikai hagyomány részeként határozza meg. Gondolkodói
súlypontja a jogfilozófiáról az ismereteleméletre, metafizikára és az
etikára kerül át.
Somló utolsó üzenete az I. világháború utáni zűrzavaros világból
hozzánk is szól: a filozófus feladata az, hogy az igazság keresésére
felszólító parancsnak engedelmeskedve a metafizikai értékek birodalmában
keresse a filozófia sine qua nonját jelentő feltétlen érvényességet.
Paraméterek
| Megjelenés | 2022 |
| Terjedelem | 168 oldal |
| Kötészet | puhatáblás |
| ISBN | 978-963-414-854-8 |
| Fordította | Pethő Sándor |
| Sorozat | Károli könyvek - Műfordítás, forrás |