Hasonló termékek
Lehetetlen küldetés?
Jezsuiták Erdélyben és Felső-Magyarországon a 16–17. században
Lehetetlen küldetés? Vajon van esélye a jezsuita rendnek a 16. század végi és a 17. századi Erdélyben, Európa felekezetileg legtarkább országában a szilárd megtelepedésre?
Állambiztonság és rendszerváltás
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tíz évvel ezelőtt, 2000 nyarán indította el„Közelmúltunk hagyatéka” sorozatát azzal a deklarált célkitűzéssel, hogy abban elsősorban az 1945 utáni évek politikai rendőrségének, államvédelmének-állambiztonságának történetét feldolgozó tanulmányokat, vagy nagyobb forrás-együtteseket jelentessen meg.
Kibányászott „lignitbűnök” - A Rákosi-korszak egy bányamérnökperének anatómiája
Az 1945 után meginduló, elsősorban ipari jellegű újjáépítés a hazai gazdaság egyik legfontosabb energiahordozó-forrásává tette a szénbányászatot, amelynek az 1949-ben megváltozott piaci feltételek is nagyobb hangsúlyt adtak. Azonban sem az ország természeti adottságai, sem pedig a bányák technikai elmaradottsága nem tette lehetővé, hogy megteremtsék az ötéves terv által meghirdetett vas és acél országát. A kommunista hatalmi érdekeknek alárendelt gazdaságpolitika sikertelenségének magyarázata és kivizsgálása így politikai üggyé vált, ám Péter Gábor állambiztonsági gépezete sem volt mindenható. Az 1951 és 1954 között zajló úgynevezett bányamérnökper egyike volt a félresikerült ügyeknek.
Az antalli pillanat
A nemzeti történelem szerepe a magyar politikai diskurzusban 1989–1993
Miért vitatkoztak annyit a rendszerváltás idejének magyar politikusai Trianonról, a Horthy-rendszer restaurációjának veszélyéről, az 1945–1947-es koalíciós idők aktualitásáról, 1956 üzenetéről? Az 1990-es évek elejének politikai szereplői – beszéljenek bár a köztársasági elnöki intézményről, a címerről, az önkormányzati rendszerről, a vezető kormánypárt belső viszonyairól, a jogállamiságról, a földkérdésről, a szociális ellátórendszerről vagy bármi másról – rendre visszataláltak a történeti vitakérdésekhez.
Székelyföldi karrierek
A 16. század második felében az Erdélyi Fejedelemség létrejöttével járó számos változás alapvetően befolyásolta a székelység történetét is. Folytatódott a hagyományos rendi társadalom felbomlása, és a székely előkelők új utakat és módokat találtak az anyagi gyarapodásra, politikai befolyásuk növelésére vagy rangos tisztségek elnyerésére.
Drótok és fatornyok közt
Szent_György Imre naplója hadifogságából
E kötet a szerzőnek, Szent-Györgyi Imrének második világháború utáni hadifogsági emlékiratait tartalmazza, melyek hadifogság alatti naplóinak bejegyzései alapján készültek.
Leírás
Gyarmati György és Palasik Mária szerkesztésében a magyar titkosszolgálatok 1945 utáni történetéről írott tanulmányokat tartalmazó kötet, A nagy testvér szatócsboltja, címmel. A „nagy testvéren” a szovjet állambiztonsági szervezetet kell érteni, melynek közvetlen befolyása alatt álltak a magyar titkosszolgálatok. És mert a Szovjetunió által vezetett szocialista tábor lényegesen nagyobb országaihoz képest csak kevés stratégiai fontossággal bírt a Magyar Népköztársaság, a magyar társadalmat szemmel (és füllel) tartó ügynökhálózat is lazább szervezéssel épült fel, mint például testvér-szervezeteik Kelet-Németországban, vagy Romániában. Ezért, akárcsak nagyobb szövetségeseik, a magyar titkosszolgák is úgy vélekedtek a Cégről (ezt maguk között el is mondták olykor) hogy afféle szatócsboltként üzemel. Ahogy a kötetet méltató Szász Zoltán megjegyezte, helytálló lett volna a kóceráj kifejezés is.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Gyarmati György (szerk.), Palasik Mária (szerk.) |
Megjelenés | 2012 |
Terjedelem | 358 oldal |
Kötészet | keménytáblás |
ISBN | 9789632365893 |