Hasonló termékek
Kérdéstilalom
A könyv egy sötét időben élő filozófus politikai filozófiájának rekonstruálására tesz kísérletet. Eric Voegelin \(1901-1985) volt az a politikai filozófus, aki a modernség válságát diagnosztizálva legfőbb céljának tekintette, hogy a politikatudományt megrendült helyzetéből helyreállítsa. Voegelin saját feladatának a válság leküzdését, a rend helyreállítását,a valóság és egyben a politikai visszaszerzését tekintette. Ezt a feladatot egyenértékűnek gondolta a politikatudomány megújításával. A megújuláshoz azonban Voegelin szerint nem előre, hanem vissza kell lépni, egészen a klasszikus politikai filozófia szemléletmódjáig.
A jelenkor kritikája
„…a közönségesség azzal végződik, hogy – mint ahogy a Dalai Láma ürülékét tisztelik – a söpredék első jöttmentjét imádják, vagy saját magukat látják benne imádattal; olyan viszonyulás ez, amely a demokráciában megfelel annak, mintha a monarchiában a császári koronát aukcióra bocsátanák.” Ezeket a sorokat Kierkegaardtól A jelenkor kritikája című műben olvashatjuk.
Az emberi nagyság elemei
Két esszé
Rudolf Kassner annak a múlt század végén induló írónemzedéknek volt egyik jeles képviselője, amelyik olyan nagy humanista szellemeket adott Európának, mint Paul Valéry, André Gide, Rainer Maria Rilke, Thomas Mann, Hermann Hesse, T. S. Eliot…
A magában való dolog fenomenológiája
Egy klasszikus kanti probléma Husserl transzcendentális fenomenológiájának perspektívájából
A könyv a magában való dolog és a láthatólag ennek szinonimájaként használt transzcendentális tárgy azonosításának problémájából kiindulva keresi e fogalmak helyét A tiszta és kritikájának tapasztalatelméletében.
Leírás
Vissza a filmekhez! – ebben a rövid, jelmondatszerű felszólításban ragadható meg Gyenge Zsolt könyvének fő célkitűzése. Méghozzá vissza a filmek (vizuális) tapasztalatához. „A sok szimbólumot, kódot, narratív struktúrát, ideológiát és műfajt azonosító és tárgyaló elemzés erdejében ugyanis – írja a szerző a Bevezetésben – mintha elfelejtkeztünk volna a vizualitásról.” Mindehhez a fenomenológiai filmelemzés elméletén keresztül vezet az út, vagyis egy olyan elmélet útján, amely a dolgok naiv, természetes, reflektálatlan percepciójához igyekszik visszatérni. Márpedig a filmben, a filmnézés során elsődlegesen a világ számunkra való „dolgai”, vagyis a mindennapi élettapasztalatok segítségével tájékozódunk. Egy ilyen módszer a reflektív tudományosság ellen érvel – a fenomenológia elmélete azonban nem tartozik az egyszerű olvasmányok közé. Nincs ebben ellentmondás? Nos, ha van, az feltétlenül termékenynek mondható, amelyet e könyv első, elméleti fejezetei bizonyítanak. A látszólagos ellentmondás másik feloldása pedig a további, elemző fejezetekben rejlik, amelyekben a szerző fenomenológiai megközelítését, elemzésmódját konkrét filmekre, életművekre és a film különböző megnyilvánulási formáira alkalmazza, nevezetesen Abbas Kiarostamira, Roy Anderssonra és a videóművészetre. A könyvben kidolgozott fenomenológiai filmelemzés elmélete ezen a módon is eljut a „dolgokhoz” – az olvasó pedig egy igen meggyőző elemzői attitűd megismerésétől az elemzett „dolgok” jobb megismeréséhez. Azaz: vissza a filmekhez.
Gelencsér Gábor, docens, ELTE
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Gyenge Zsolt |
| Megjelenés | 2017 |
| Terjedelem | 202 oldal |
| Kötészet | puhatáblás |
| ISBN | 9789634143253 |