Hasonló termékek
Filozófia mint de(kon)strukció: Heidegger és Derrida
Ez az eszmetörténeti összefüggés vezetett bennünket arra, hogy Martin Heidegger születésének százhúszadik évfordulóján, mely 2009-es év egyúttal Jacques Derrida halálának ötödik évfordulója is volt, e két gondolkodó munkásságának a vizsgálatát tűzzük ki annak az összejövetelnek a témájául, amelyet a 2007-től kezdődően évente megrendezésre kerülő Hermeneutika és jelenkor című filozófiai konferenciasorozatunk keretében rendeztünk. Jelen tanulmánygyűjtemény részben az ott elhangzott előadások szerkesztett, illetve kibővített formában közzétett változatait, részben pedig további, a téma iránt érdeklődő hazai kutatók munkáit tartalmazza.
Nemiség és elfojtás a vad társadalomban
1927-ben jelent meg Malinowski – magyarul most először hozzáférhetővé váló – Nemiség és elfojtás a vad társadalomban című könyve, amelyben korábbi tanulmányát további két résszel kibővítve, tételesen is cáfolta Freudnak az „őshordáról” kifejtett nézeteit.
Edmund Husserl ismeretfilozófiája
Az alábbi könyvet olyan olvasóknak ajánljuk, akik Edmund Husserl (1859-1938) filozófiájáról szeretnének átfogó képet kapni. Tézise szerint ez a filozófia egyszerre a megismerő képességek leírásával és a megismerés formáival foglalkozó ismeretelmélet, valamint egy erre vonatkozó metaelmélet, amely folyamatosan reflektál a megismerés tudássá válásának módozataira és egyben saját módszerére.
A végesség hermeneutikája
Az idő mint filozófiai probléma Martin Heidegger gondolkodásában
Martin Heidegger (1889–1976) 20. századi német filozófus gondolkodását kezdettől fogva meghatározta az idő problematikájával való konfrontáció. Vajon mit hozott az időnek ez a felfedezése és kidolgozása az ember számára? Mit jelent egy olyan filozófia a gondolkodás számára,
amely kiemelten kezeli véges időbeliségünk szempontját?
Konzervativizmus, természetjog, rendszerváltás
Politika- és jogfilozófiai tanulmányok
A konzervatív politikai gondolkodásmód felett, sokáig úgy tűnt, eljárt az idő. Az angolszász világban két vaskalapos politikus: Reagan és Thatcher csempészte vissza egyes elemeit, s mára Merkel, Sarkozy, Berlusconi, Tusk és Cameron Európájában is újból hódít.
Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe
A Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe rendhagyó mű. Bár egyetemi tankönyvnek íródott, valójában jóval több, mint amit a „bevezetés" cím sugall. Benne a 20. századi szociálantropológia egyik legnagyobb mestere, a rokonságkutatás két legfontosabb irányzatának, a Rivers tői Radcliffe-Brownig húzódó angolszász strukturalista-funkcionalista, valamint az ezt követő, Lévi-Strauss nevével fémjelzett (francia) strukturalista iskolának a műhelyébe vezeti be olvasóit - széles és személyes látképet adva ezen keresztül az antropológiai kutatások alfájának és ómegájának számító rokonságkutatások fő kérdéseiről, módszertanáról, eddigi eredményeiről és napjainkban zajló, heves szakmai vitáiról.
Az 1910-es évek orosz némafilm-kultúrája
Az amerikai melodráma az örökkévalóságot célozza meg, az orosz melodráma a semmit. Ebben a tekintetben állítható, hogy a tízes évek orosz némafilmje rendkívül modern. Az elviselhetetlenség, a botrány, a cserbenhagyottság és az összeomlás motívumainak sűrítése esztétikai vákuumot eredményez. A filmek végére az idő kimerülésének élményéhez jutunk: „megáll az idő”.
Leírás
2007 decemberében, a filozófiai hermeneutika megalapítója, Hans-Georg Gadamer (1900–2002) halálának ötödik évfordulóján konferenciát rendeztünk Miskolcon, melynek keretében a német filozófus munkásságáról emlékeztünk meg. Kötetünk – szerkesztett, egyes szerzők esetében pedig kibővített változatban – e konferencia előadásait tartalmazza. Tudatában vagyunk annak, hogy a rendezvényünket meghirdető, s a jelen kötet számára is megőrzött Hans-Georg Gadamer – egy 20. századi humanista cím már önmagában is merésznek, kihívónak tűnhet. Egyfelől jogos megütközést válthat ki, ha a humanizmust azzal a 20. századdal hozzuk összefüg¬gésbe, melynek történelmi viharai soha nem látott méreteket öltöttek, és az „emberség” minden eladdig tapasztalt határát átlépték. Másfelől filozófiai hermeneutikája kifejtése során Gadamer jórészt mesterének, Heideggernek a kérdésfelvetéseihez kapcsolódott, akinek a munkásságát viszont vonakodnánk összefüggésbe hozni a humanizmussal. Az itt közreadott tanulmányok – melyek a gadameri életmű taglalásán túl több ponton is tárgyalják Heidegger vonatkozó nézeteit – mindazonáltal ama két tézis szellemé¬ben születtek, melyet a kötet egyik írásában Fehér M. István így összegez: a hermeneutika – humanizmus; a humanizmus 20. századi formája a hermeneutika.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Nyírő Miklós |
| Megjelenés | 2009 |
| Terjedelem | 243 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9639457558 |
| Sorozat | A filozófia útjai sorozat |
Szerkesztőink ajánlják a témában
A szellem valósága
Jelen kötetének fejezetei tovább viszik Quante érdeklődését a szellemiség és a cselekvés hegeli koncepciói iránt, ugyanakkor kibővítik Hegel legnagyobb hatást gyakorló és legnehezebb tételeinek némelyikével (a spekulatív filozófia lényege, a természet–szellem viszony, a szabadság fogalma, az akarat, a felelősség, valamint a felelősség és az individualitás hegeli koncepciói). Ezek a fejezetek a Hegellel folytatott eszmecsere eredményeit juttatják érvényre az etika és politikai filozófia legfontosabb problémái némelyikének tekintetében.
Imagináció a filozófiában
Jelen kötet anyaga annak a két napos budapesti konferenciának az előadásai köré szerveződik, amely az MTA-ELTE Hermeneutika Kutatócsoport kezdeményezésére 2015. május 21–22-én Imagináció a filozófiában – hermeneutikai, fenomenológiai, vallásfilozófiai megközelítések címmel az ELTE BTK Filozófiai Intézetében került megrendezésre.
Hermeneutika és kritikai filozófia
Míg a kanti filozófia szervesen hozzátartozik a fenomenológia közvetlen előzményeihez, addig szokatlan megközelítésnek számít Kantnak a hermeneutika eredetéhez való hozzákapcsolása, különösen abból a szempontból, hogy miként inspirálta Heidegger, Gadamer vagy Ricoeur kortárs elképzeléseit. E kapcsolódás elsődleges jelentősége nem annyira e gondolkodók hatástörténeti viszonyában rejlik, mint inkább abban, hogy szisztematikus szempontból meghatározott kérdések kerülnek előtérbe. Ilyen pl. a neokantiánusokkal való diszkusszió; Husserl margó-megjegyzései, fenomenológiai hatása; az intuíció, imagináció, sematizmus, világértelmezés, a tárgyiság és igazság kérdése; a mathesis universalis eszméje, újkori tudomány és filozófia, hermeneutika és kritika viszonya, gyakorlati filozófia és szabadság összefüggése, a határképzés gondolatköre, valamint e Kant-recepció teológiai és morálfilozófiai aspektusai. E témakörök mentén a könyv elsősorban azokra a feltáratlan összefüggésekre irányul, amelyeknek különös tétje van a hermeneutikai tradíció jelenkori önértelmezése szempontjából.
Lengyel Zsuzsanna Mariann (1976) az ELTE BTK Filozófia Intézet Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszékének tudományos munkatársa. Hosszabb kutatásokat folytatott Tübingenben, Wuppertalban és Bécsben. Az elmúlt évek során több kötet társszerkesztője volt. Korábbi monográfiája A végesség hermeneutikája. Az idő mint filozófiai probléma Martin Heidegger gondolkodásában (»Cogito-könyvek« L’Harmattan, 2011).
Filozófia és társadalmi remény
Nyelviség és nyelvfeledtség
– Hans-Georg Gadamer és a nyelv hermeneutikája
Útkereső értelmezések
- A Magyar Filozófiai Társaság Hermeneutikai Szakosztályának munkáiból.
Szabadság és fenomenológia
- Tanulmányok Husserlről és Heideggerről
A cselekvés hegeli koncepciója
Az utóbbi közel húsz év német filozófiájának egyik legenergikusabb alakja, Michael Quante (1962) első könyv alakban megjelent műve ezeket a cselekvéselméleti problémákat az analitikus és a pragmatikus filozófia legújabb eredményei alapján dolgozza fel.