Hasonló termékek
Isten gazdagsága
A kereszténység szentháromsági istenképe
A kereszténység legbelsőbb titkának tekintett Szentháromságra irányuló hívő reflexió meglepő módon csak az elmúlt évtizedekben került a teológiai érdeklődés homlokterébe. A mára kialakult számos különböző szentháromságtani elmélet azonban hiányérzetet is kelt: az egyházi dogma türelmes, higgadt, elmélkedő megértési kísérletei híján a hívő tudat egyre nehezebben tud eligazodni a bonyolult elgondolások között. Bertram Stubenrauch bibliai alapú esszéje pontosan ilyen türelmes gondolatmenettel szolgál, sőt a konkrét életet, a konkrét egyházi létezést előtérbe állító könyvében önálló megértési javaslatokat is kidolgoz.
Tudás az időben
A kötet szerzői arra vállalkoztak, hogy a tudás általuk vizsgált területén valamilyen fordulópontot mutassanak be, ahol a korábbi elképzelésekben vagy az alkalmazott (kísérleti vagy gondolkodási) módszerekben valamilyen változás következik be, valami új jelenik meg. A Tudás az időben cím éppen arra utal, hogy az itt közreadott tanulmányok a tudás episztemológiai jellemzőit történeti változásukban követik nyomon.
Minden kinyilatkoztatás kritikájának kísérlete
„A vallás az evangéliumok óta nem nyert e műhöz fogható támaszt, és nélküle rövid időn belül az evangéliumok is rosszul jártak volna.” Karl Leonhard Reinhold – Fichte elődje a jénai katedrán – nyilatkozott így Fichte első nyomtatásban (névtelenül) megjelent művéről, bár igaz, hogy a közvéleményhez hasonlóan Kant munkájának tartotta. Az ésszerűség a kinyilatkoztatás mércéje, állítja a korra jellemzően Fichte, s minthogy olyan tárgyról van szó, amelyet a tiszta elméleti ész segítségével sem bizonyítani, sem cáfolni nem lehet, Kantot követve a gyakorlati ész területére utalja a kérdést.
Útkereső értelmezések
- A Magyar Filozófiai Társaság Hermeneutikai Szakosztályának munkáiból.
Leírás
2007 decemberében, a filozófiai hermeneutika megalapítója, Hans-Georg Gadamer (1900–2002) halálának ötödik évfordulóján konferenciát rendeztünk Miskolcon, melynek keretében a német filozófus munkásságáról emlékeztünk meg. Kötetünk – szerkesztett, egyes szerzők esetében pedig kibővített változatban – e konferencia előadásait tartalmazza. Tudatában vagyunk annak, hogy a rendezvényünket meghirdető, s a jelen kötet számára is megőrzött Hans-Georg Gadamer – egy 20. századi humanista cím már önmagában is merésznek, kihívónak tűnhet. Egyfelől jogos megütközést válthat ki, ha a humanizmust azzal a 20. századdal hozzuk összefüg¬gésbe, melynek történelmi viharai soha nem látott méreteket öltöttek, és az „emberség” minden eladdig tapasztalt határát átlépték. Másfelől filozófiai hermeneutikája kifejtése során Gadamer jórészt mesterének, Heideggernek a kérdésfelvetéseihez kapcsolódott, akinek a munkásságát viszont vonakodnánk összefüggésbe hozni a humanizmussal. Az itt közreadott tanulmányok – melyek a gadameri életmű taglalásán túl több ponton is tárgyalják Heidegger vonatkozó nézeteit – mindazonáltal ama két tézis szellemé¬ben születtek, melyet a kötet egyik írásában Fehér M. István így összegez: a hermeneutika – humanizmus; a humanizmus 20. századi formája a hermeneutika.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Nyírő Miklós |
| Megjelenés | 2009 |
| Terjedelem | 243 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9639457558 |
| Sorozat | A filozófia útjai sorozat |
Vélemények
Szerkesztőink ajánlják a témában
A szellem valósága
Jelen kötetének fejezetei tovább viszik Quante érdeklődését a szellemiség és a cselekvés hegeli koncepciói iránt, ugyanakkor kibővítik Hegel legnagyobb hatást gyakorló és legnehezebb tételeinek némelyikével (a spekulatív filozófia lényege, a természet–szellem viszony, a szabadság fogalma, az akarat, a felelősség, valamint a felelősség és az individualitás hegeli koncepciói). Ezek a fejezetek a Hegellel folytatott eszmecsere eredményeit juttatják érvényre az etika és politikai filozófia legfontosabb problémái némelyikének tekintetében.
Imagináció a filozófiában
Jelen kötet anyaga annak a két napos budapesti konferenciának az előadásai köré szerveződik, amely az MTA-ELTE Hermeneutika Kutatócsoport kezdeményezésére 2015. május 21–22-én Imagináció a filozófiában – hermeneutikai, fenomenológiai, vallásfilozófiai megközelítések címmel az ELTE BTK Filozófiai Intézetében került megrendezésre.
Hermeneutika és kritikai filozófia
Míg a kanti filozófia szervesen hozzátartozik a fenomenológia közvetlen előzményeihez, addig szokatlan megközelítésnek számít Kantnak a hermeneutika eredetéhez való hozzákapcsolása, különösen abból a szempontból, hogy miként inspirálta Heidegger, Gadamer vagy Ricoeur kortárs elképzeléseit. E kapcsolódás elsődleges jelentősége nem annyira e gondolkodók hatástörténeti viszonyában rejlik, mint inkább abban, hogy szisztematikus szempontból meghatározott kérdések kerülnek előtérbe. Ilyen pl. a neokantiánusokkal való diszkusszió; Husserl margó-megjegyzései, fenomenológiai hatása; az intuíció, imagináció, sematizmus, világértelmezés, a tárgyiság és igazság kérdése; a mathesis universalis eszméje, újkori tudomány és filozófia, hermeneutika és kritika viszonya, gyakorlati filozófia és szabadság összefüggése, a határképzés gondolatköre, valamint e Kant-recepció teológiai és morálfilozófiai aspektusai. E témakörök mentén a könyv elsősorban azokra a feltáratlan összefüggésekre irányul, amelyeknek különös tétje van a hermeneutikai tradíció jelenkori önértelmezése szempontjából.
Lengyel Zsuzsanna Mariann (1976) az ELTE BTK Filozófia Intézet Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszékének tudományos munkatársa. Hosszabb kutatásokat folytatott Tübingenben, Wuppertalban és Bécsben. Az elmúlt évek során több kötet társszerkesztője volt. Korábbi monográfiája A végesség hermeneutikája. Az idő mint filozófiai probléma Martin Heidegger gondolkodásában (»Cogito-könyvek« L’Harmattan, 2011).
Filozófia és társadalmi remény
Nyelviség és nyelvfeledtség
– Hans-Georg Gadamer és a nyelv hermeneutikája
Útkereső értelmezések
- A Magyar Filozófiai Társaság Hermeneutikai Szakosztályának munkáiból.
Szabadság és fenomenológia
- Tanulmányok Husserlről és Heideggerről
A cselekvés hegeli koncepciója
Az utóbbi közel húsz év német filozófiájának egyik legenergikusabb alakja, Michael Quante (1962) első könyv alakban megjelent műve ezeket a cselekvéselméleti problémákat az analitikus és a pragmatikus filozófia legújabb eredményei alapján dolgozza fel.