...mert hitelesen akarok élni

E kötet a személyes projektet interdiszciplinárisan tárgyalja, részletesen bemutatja személyiségünk átgondolandó dimenzióit, kérdőíveket kínál az önmagunkon való munkához, és útmutatást ad a projekt konkrét megfogalmazásához. Bár elsődlegesen szerzeteseknek íródott, minden hitelességre törekvő ember haszonnal forgathatja.

Cluny ​bencés apátságát ezeregyszáz éve alapította Jámbor Vilmos aquitániai herceg. Szent Odó (878-942), a 10. századi bencés reformmozgalom legnagyobb alakjának életrajza ez évforduló alkalmából jelenik meg. Odó volt az, aki Burgundiától Rómáig megújította a kolostorokat és Szent Benedek Regulájának követésére bírta őket, ezzel lerakva a későbbi Cluny kolostorszövetség alapjait. Odó tevékenységének eredményeképp az apátság szerény kezdetek után hamarosan meghatározó szerepet játszott a latin kereszténységben.

A szűzi és napfényesen áttetsző élet elsősorban nem saját erőfeszítésünk eredménye, hanem Isten ajándéka. Krisztus húsvétjából forrásozik, s minden keresztény hívő közös kincse. A megszentelt szüzességben élők arra kaptak meghívást, hogy az egyházban mindenki számára ennek jelévé és tanújává váljanak. A mai társadalmi környezetben a tisztaság megélése leginkább az egyén feladata, aki nem támaszkodhat másra, mint erős személyes meggyőződéseire, melyek istenkapcsolatából, imádságából és Isten igéjéből táplálkoznak. E könyvecske ilyen erős meggyőződések megszületését kívánja elősegíteni.

A kötet három tanulmánya három eltérő nézőpontból, de azonos irányultsággal közelíti meg a keresztény erkölcs alapelveinek sokat vitatott kérdését. Heinz Schürmann írása azt vizsgálja, mennyiben tekinthetők kötelező érvényűnek az újszövetségi, elsősorban is a Pál apostol által kifejtett erkölcsi intések. Joseph Ratzinger a kereszténység lényegét a helyes tanítással illetve a helyes életgyakorlattal azonosító megközelítések feszültségének terében a hit és az erkölcs normatív szabályozásának kérdését vizsgálja. Hans Urs von Balthasar kilenc átfogó szempont bemutatásával a keresztény etika egészét vázolja fel: az újszövetségi kinyilatkoztatásban megvalósuló beteljesedés elemzésén kívül kitér a keresztény erkölcs nem-keresztény előfeltételeire és a kereszténység "utáni" antropológiai etika problémáira.