Hasonló termékek
Köztes terek
A rendszerváltás utáni nyócker identitása
A Köztes terek a közelmúlt "nyóckerét" vizsgálja, vagyis azt a városnegyedet, amely a rendszerváltás utáni rövid életű, mégis egyedülálló roma identitásépüléseknek, kulturális gyakorlatoknak, önreprezentációs kísérleteknek volt a helyszíne.
Élők, holtak és adósságok. A halottak szerepe egy erdélyi falu társadalmában
A halál témáját érintő kulturális és szociálantropológiai irodalomban gyakori téma a modern nyugati ember és a más kultúrákban élők halálképének, halálhoz való viszonyának különbsége. E különbségek azonban az úgynevezett nyugati társadalmakon belül is érzékelhetők. Nem egy antropológus számolt be arról, hogy az általa megismert európai falusi közösségekben az emberek mennyire másként, mennyivel „természetesebben” viszonyultak a halál kérdéséhez és a halottakhoz, mint ami számára saját társadalmi közegében megszokott volt. Ezekben a közösségekben a halál nem tabutéma, nem a haldokló és családjának magánügye, a haldoklás s a halál körüli gyakorlati teendők ellátása pedig nem vagy nem teljesen került át abba a professzionális szolgáltatói szektorba, amely ma már a legtöbb helyen körülveszi.
A paraszti gazdálkodás és társadalom átalakulása
A szerző a paraszti gazdálkodás és társadalom kialakulását és átalakulását kíséri végig négy történelmi - a hűbéri, a kapitalista, a szocialista és az újkapitalista - korszakon keresztül. Kitér a hazai viszonyok régiónkénti különbségeinek elemzésére, valamint a magyar viszonyok európai térben való elhelyezésére.
Szakrális terek Budapesten a rendszerváltozás után
"A kötet két alapvető filozófiai és társadalmi kategória, a tér és a szakralitás összekapcsolása mentén a hazai társadalomkutatásból lényegében hiányzó kérdésköröket tárgyal."
Az emlékezés társadalmi keretei
1925-ben megjelent könyve nem csupán a szociológia egyik alapműve, hanem a történelem-, a kultúra- és az irodalomtudományokban is alkalmazott emlékezetkutatás origója. Elmélete szerint nem csupán az egyes emberek, hanem a társadalmi csoportok és társadalmak is rendelkeznek emlékezettel, amely identitásukat és stabilitásukat alapozza meg.
Társadalom és gazdaság - II. javított kiadás
A magyar néprajztudományban egyre nagyobb teret nyer napjainkban az a felfogás, amely a „néprajzot” és a „szociokulturális antropológiát” egységben látja, s a kettőt elválaszthatatlan egységnek tekintve együtt műveli. E felfogás talán legfajsúlyosabb képviselője – immár fél évszázada – Sárkány Mihály. Munkásságának épp az a tény kölcsönöz kiemelt jelentőséget, hogy néprajzban és antropológiában, Európában és Európán kívüli témákban egyaránt otthonosan mozog, kölcsönös megtermékenyítő hatást váltva ki, közvetítő szerepet töltve be a magyar társadalomtudományokban.
Női beszély
A női mentalitáskutatás és életmódelemzés aktualizált problematikája, hogy az emancipálódott nők miért találják nehezen önálló hangjukat, és a patriarchátus alakította rendszerbe simulva hogyan próbálnak helytállni. A Női beszély című kötetben összefoglaló olvasható egy történeti kutatássorozat következő állomásáról, amelynek visszatérő kérdésfeltevése, hogy a több évezredes lemaradásban lévő nők miképpen élnek a publicitás adta lehetőségekkel, valamint hogy megnyilvánulásaikban hasonló hatásfokot érnek-e el, mint a gyakorlottabb férfitársak.
Hogyan tovább?
A járási Gyerekesély programok fenntarthatóságának vizsgálata 2017-2022
Leírás
A tanulmánykötet írásai kérdéseket fogalmaznak meg a nő helyéről a társadalom tereiben és a kulturális reprezentációk virtuális világában. A férfi és a nő – az a kettő, amely kiadja az egyet, az embert. A nő és a férfi az ellentét és az egység, a küzdelem és a szerelem két ágense. Egymás nélkül nem lehetnek, de együttlétük sem harmonikus: két, különböző szabályok és törvények szerinti világban, „tér”-ben élnek. A könyv egyes írásai olyan mûvészi alkotásokat elemeznek, amelyeknek témája a női és a férfi terek közti küszöb átlépése.
A hatalom terébe lépő asszonyok: politikusnők, katonanők, lelkésznők társadalmi kontrollfunkciót testesítenek meg. Szakmai identitásuk felépítésében újszerű kommunikációs stratégiákat kell kialakítaniuk, hogy sikeresek legyenek a hagyományosan férfidominanciájú területeken. Ezeket világítják meg a kötet más írásai.
A kötet kulturológiai tanulmányai női alakként megjelenő nemzet-metaforákat hasonlítanak össze az adott nemzet énképének tükrében. A város nőként való megjelenése az ókortól kezdve napjainkig két ellentétes alakban határozza meg mindennapi életünk színterét. Arra kapunk választ, hogyan befolyásolja ez a kétfajta elképzelés napjaink reklámkultúráját. A(z édesanya)nyelv-metafora egy sajátos érzelmi viszonyt jelez a nyelvet beszélők és a nyelv között. A nyelv tisztaságának érdekében síkra szállók, a „nyelvszennyezést” nemzeti katasztrófaként vizionálók ennek a metaforának a logikája szerint cselekszenek.A kötet utolsó tematikus egységét a témához kapcsolódó könyvekről írt recenziók alkotják.
A könyv képanyagát klasszikus magyar festők alkotásai és egy művészi fotográfia képezi. Egyik sem illusztráció. Ezek a gyönyörû képek ellenpontozzák a szöveget, s vizuálisan átélhetővé teszik a térmetaforákat. Általuk lesz a könyv nem egyszerűen okos szövegek gyûjteménye, hanem szívesen kézbe vehető, szép tárgy is.
Huszár Ágnes tudományos kutatómunkája mellett szociolingvisztikai, pszicholingvisztikai, valamint gendernyelvészeti kurzusokat tart a Pécsi
Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán és Nyelvtudományi Doktori Iskoláján. A gondolattól a szóig címû monográfiáját 2005-ben, Bevezetés a
gendernyelvészetbe címû könyvét pedig 2009-ben jelentette meg a TINTA Könyvkiadó.
A könyvet Kieselbach Tamás nagylelkűsége révén huszadik századi magyar festők kiemelkedő jelentőségű mûvei teszik esztétikai élménnyé.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Huszár Ágnes |
| Megjelenés | 2011 |
| Terjedelem | 213 oldal |
| Kötészet | ragasztott papírkötés |
| ISBN | 978-963-236-402-5 |