„Mire jó a lehajtható vászontető, ha az ember sohasem nézheti az eget, mert mindig rossz idő van?”
Ez a végtelen gyöngédséggel és szeretettel megírt regény méltán vált az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb irodalmi szenzációjává Franciaországban.

„…köszöntöttük egymást, čókolom, dobrígyeny, dovigyenyja, és slussz”

A Boldogságmutató csodálatra méltó és rendkívül aktuális regény egy örök optimistáról, aki mindhalálig küzd a saját és a szerettei életéért.
Európai Unió Irodalmi Díj (2015)

„Az egyik oldalon ott van az illúzió, hogy el lehet menekülni, másik várost találni… a másikon meg az az illúzió, hogy van értelme a maradásnak.”

A ​Károli Gáspár Református Egyetem és a L'Harmattan Kiadó Kortárs Japanológia című sorozatának második kötetét tartja kezében az olvasó. A japán nyelv és kultúra iránti érdeklődés nem új keletű Magyarországon, változó tartalommal és irányultsággal, immár több mint száz éves múltra tekint vissza.

1927-ben jelent meg Malinowski – magyarul most először hozzáférhetővé váló – Nemiség és elfojtás a vad társadalomban című könyve, amelyben korábbi tanulmányát további két résszel kibővítve, tételesen is cáfolta Freudnak az „őshordáról” kifejtett nézeteit.

Egy Európa északi peremén évezredek óta számkivetetten élő néphez, egy eltűnőben lévő világba visz ez a regény. A nyelvész Ellinor Smidt váratlanul ajánlatot kap, egy tudományos állást kínálnak fel neki az észak-norvég Finnmark megyében. Megbizatása szerint a tengeri számik (más néven lappok) nyelvét kell tanulmányoznia...