Hasonló termékek
A végesség hermeneutikája
Az idő mint filozófiai probléma Martin Heidegger gondolkodásában
Martin Heidegger (1889–1976) 20. századi német filozófus gondolkodását kezdettől fogva meghatározta az idő problematikájával való konfrontáció. Vajon mit hozott az időnek ez a felfedezése és kidolgozása az ember számára? Mit jelent egy olyan filozófia a gondolkodás számára,
amely kiemelten kezeli véges időbeliségünk szempontját?
Tanulmányok Immanuel Kant aktualitásáról
„Fájdalom, különösen a múlttal kapcsolatos fájdalom miatt szomorkodni dőreség és puhány lélekre vall; míg az elmúlás miatt fájdalmat érezni tisztességes és becsületre méltó dolog. Ezért ez utóbbi illik hozzánk mint személyekhez, tehát annyiban, amennyiben szellemi lények vagyunk.” Az Immanuel Kant munkásságával foglalkozó kötetünk címét a fentiekben idézett, Hátrahagyott metafizikai észrevételek címen közreadott munkából vettük, feltételezve azt, hogy ez a jellegzetes kanti kikötés híven reprezentálja a königsbergi filozófus gondolkodói beállítottságát.
Az inkognitó lovagja
Ki is volt valójában ez a rejtőzködő zseni, aki egész életművét álnevek útvesztőjében komponálta meg, egymással párbeszédekbe kezdő, ellentmondásokba torkolló, polemikus és mégis egységes szerkezetben, amely sokkal többet árul el a világról és a belé vetett ember dilemmáiról, mint a legbölcsebb monológ árulhatna?
Poszeidóniosz
Töredékek és kommentár
Kötetünk Poszeidóniosz eredeti fragmentumainak fordítását adja közre részletes elemzésekkel és kommentárokkal: a fizika, az etika, a logika és a szaktudományok (matematika, földrajz és történetírás) témakörei szerint. A kötet forrásanyaga pótolhatatlan a görög filozófia- és tudománytörténet iránt érdeklődőknek.
A fenséges és a rejtőzködő jelenlét
A könyv láthatatlan középpontjában Louis Marin két posztumusz műve áll: a Fenséges Poussin és a Philippe de Champaigne, avagy a rejtőzködő jelenlét.
Gondolatok az első filozófiáról
Jó száz évvel szerzője halála után először jelenik meg magyar fordításban
az európai hírű jogfilozófus, Somló Bódog (1873–1920)
posztumusz munkája. A hányatott sorsú kéziratot tanítványa, a két
világháború közötti magyar jogfilozófia meghatározó alakja, Moór
Gyula (1888–1950) állította össze Somló hátrahagyott jegyzeteiből.
Követhető-e Jézus
Követhető-e Jézus? Sokan úgy gondolják, Jézus különleges személye és nagysága utánozhatatlan. Valóban, elhívása speciális és megismételhetetlen. Azonban a Jézus-történet evangéliumokká formálódó elbeszélései mégsem pusztán az Isten Fiának, a Messiásnak a bemutatását végzik el.
Leírás
A 18. század derekán – a német felvilágosodás reményeinek fénykorában – a harmonikus ember antropológiai eszménye mellett elköteleződő „iskolafilozófiai” rendszergondolkodás hanyatlásnak indult. Átalakultak az észlelés- és ismeretelméleti, a motiváció- és cselekvéselméleti modellek, megváltoztak az affektus- és vágyszabályozási normák, átrendeződtek a normalitás és abnormitás határai. A létkiteljesítés új távlatainak igézetében – látszólag paradox módon – megkezdődött a bontakozó individuum metafizikai beszoktatása saját formátlanságába és töredékességébe. A könyv nyomon követi az individuum e formátlanságáért transzcendentálfilozófiai kárpótlást nyújtó kritikai fordulathoz vezető főbb tendenciákat, és egységes „elbeszéléssé” – a 18. századi német felvilágosodás önfelszámolásának történetévé – fogja össze őket.
Forczek Ákos 1984-ben született. Az ELTE BTK-n magyar és történelem szakon végzett, majd filozófiából doktorált.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Forczek Ákos |
| Megjelenés | 2022 |
| Terjedelem | 284 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 978-963-414-828-9 |
| Sorozat | Cogito könyvek sorozat |