Hasonló termékek
Kapcsolatban – Istennel és emberrel. Pszichológiai és bölcsészeti tanulmányok
A személyközi kapcsolatok építő és károsító hatásainak vizsgálata napjainkban általánosan elismert, népszerű kutatási téma. Tudományos elméletek sora érinti, tárja fel és rendszerezi e terület újabbnál újabb kihívásait, melyek a 21. században is igen sokrétűek, hiszen a kapcsolati terek a globalizációval a végtelenbe nyúlnak, s nemcsak a hétköznapi kontextus színezi át és alakítja emberi viszonyainkat, hanem a virtuális valóság és annak sokszor korlátok nélküli információáradata is. Hogyan viszonyulunk tudományos megközelítésben az interperszonális viszonyok gazdag területéhez? Kötetünk pszichológiai, bölcsészeti, teológiai és társadalomtudományi területen, négy tematikai egységbe rendezve, több nézőpontból enged betekintést e jelenség spektrumába: a kapcsolatok egészségét, fejlesztő erejét, árnyoldalait bemutatva és rámutatva az Isten iránti, sajátos spirituális kapcsolat vonatkozásaira is.
Antifilozófusok. Huszonöt időszerű kérdése a kereszténységhez
A könyv olyan radikális keresztény, vagy a kereszténységen töprengő gondolkodók, alkotók egy-egy kérdését mutatja be, akik az európai bölcseleti hagyománynak a görög hagyományoktól eltérő, más fókuszát teremtették meg. Ez részben az akadémiai filozofálással való szembehelyezkedésből, részben pedig e gondolkodók többségére jellemző keresztény hitükből ered. Közös bennük az, hogy a kereszténységhez intézett kérdésük magában rejt egy antifilozófiai hozzáállást, éspedig azáltal, hogy elfogadják azt a kihívást, amelyet Pál apostol a Korinthusiakhoz írt I. Levelében a kereszténység gondolkodási formájáról adott: a keresztről való tanítás őrültség a filozófus elme számára - illetve Pascallal szólva: Ábrahám, Izsák és Jákob Istene nem a filozófusok istene. Az antifilozófus kifejezés Alain Badiou terminusára utal, aki Pál apostolt nevezte így. A szerzőnő kérdése ez: Vajon együtt tudunk-e még gondolkodni a nagy keresztény írókkal és alkotó egyéniségekkel, vajon megmozdítanak-e bennünk valamit azok az elementáris egzisztenciális kérdések, melyek foglalkoztatták őket a Bibliával folytatott beszélgetéseik során? Vajon van-e még a keresztény gondolkodásban elég élet ahhoz, hogy átvegye a stafétabotot ezektől és persze más elődöktől.
Hit és gondolkodás
Tanulmányok Mezei Balázs köszöntésére
Quoniam tecum est fons vitae in lumine tuo videbimus lumen
A Szentlélek anyai arca
A trinitológia alapjaihoz kötődő koncepció a magyar székelyföldi Boldogasszony-kultuszt, a néphagyományban is átörökített elemeit (Babba-Mária) a mezopotámiai kultusszal "villantja" össze.
A keresztény erkölcs alapelvei
A kötet három tanulmánya három eltérő nézőpontból, de azonos irányultsággal közelíti meg a keresztény erkölcs alapelveinek sokat vitatott kérdését. Heinz Schürmann írása azt vizsgálja, mennyiben tekinthetők kötelező érvényűnek az újszövetségi, elsősorban is a Pál apostol által kifejtett erkölcsi intések. Joseph Ratzinger a kereszténység lényegét a helyes tanítással illetve a helyes életgyakorlattal azonosító megközelítések feszültségének terében a hit és az erkölcs normatív szabályozásának kérdését vizsgálja. Hans Urs von Balthasar kilenc átfogó szempont bemutatásával a keresztény etika egészét vázolja fel: az újszövetségi kinyilatkoztatásban megvalósuló beteljesedés elemzésén kívül kitér a keresztény erkölcs nem-keresztény előfeltételeire és a kereszténység "utáni" antropológiai etika problémáira.
Az Ószövetség teológiai üzenete
Az Ószövetség vagy Héber Biblia magyarázatának számtalan megközelítési módja lehetséges, és valóban, számtalan magyarázat született: irodalmi és ikonográfiai, régiségtani és történeti, geográfiai és botanikai - és még ezernyi egyéb szempont szerint történt és történik a szövegek újracsoportosítása és (át)értelmezése.
A lélek szenvedélyei és más írások
Descartes A lélek szenvedélyei című munkája halála előtt néhány hónappal jelent meg etikai nézeteinek legteljesebb kifejtéseként. Láthatóvá válik benne, hogyan kapcsolta össze Descartes a mechanikára épülő új filozófia alapgondolatait a hagyományos keresztény gondolkodás alapelemeivel annak érdekében, hogy a tudományok és a vallás az új filozófia átfogó rendszerében egységesen léphessenek fel.
Leírás
„A jelen kötet több okból is felkeltheti és lekötheti az olvasó figyelmét. Először is a Sapientia Főiskola Filozófia Tanszéke műhelyének újabb eseményébe enged bepillantást, másfelől a kortárs magyar filozófiai gondolkodás metszetét is nyújtja azáltal, hogy vitára hívja a velünk élő nemzedék néhány kiválóságát. A vita egyik fontos tárgya a középkori filozófia, annak „mássága”, ahogyan azt a nyitó előadás megnevezi, vagyis az a fajta gondolkodás, amely a technikailag globalizált jelenkor számára már-már a mitikus múlt homályába süllyed. A konferencia egyik fontos tézise szerint ezt a gondolkodást a maga különbségében és rokonságában szükséges ismernünk és elismernünk, hiszen a középkor a modern korszak szülője, és az abban érvényes törekvések egészen a máig húzódnak. Az előadók – Bakos Gergely OSB, Mezei Balázs, Petres E. Lúcia OP, Fehér M. István, Harai Levente SJ, Szombath Attila, Szeiler Zsolt és Puskás Attila – a maguk jellegzetes szempontjából értékelik ezt a kapcsolatot. Arról tanúskodnak, hogy a középkori filozófia világa egyszerre közeli és távoli, olyan világ, amellyel szemben ma okkal fogalmazhatunk meg fenntartásokat, de amely a maga részéről ugyancsak okkal élhet fenntartásokkal a mi korunkkal szemben. E kapcsolat vázlata és értelmezése segítheti az olvasót abban, hogy a filozófia összefüggő hagyományát jobban megértse, és egyben felfogja, milyen gazdag az a kortárs, magyar nyelvű művelődés, amely ezt a meghatározóan fontos hagyományt ismeri és a jövő számára is továbbgondolja.”
(Mezei Balázs)
Paraméterek
| Oldalak száma | 112 |
| ISBN | 9789634143000 |
| Kiadás éve | 2017 |
| Sorozat | Sapientia - Scintillae Sapientiae könyvek sorozat |