Hasonló termékek
Demokrácia és totalitarizmus
A könyv a nagynevű francia szociológus és politikai filozófus egyik legismertebb munkája. Aron ebben foglalta össze a lehető legközérthetőbben demokráciaelméletét, valamint a modern totalitarizmus mibenlétére vonatkozó felfogását.
Az alap tételéről – Kant filozófiájának kritikája
Semmi sincsen alap nélkül. Az „elégséges alap” Leibniztől származó, erőteljes filozófiai tétele szerint semmi sincs a világon, aminek ne lett volna elegendő alapja ahhoz, hogy a világon legyen. A filozófia Kanttal kezdődő ismeretelméleti fordulata e tétel megítélésében is döntő változást hozott. Kant még csak a „meghatározó alap” elvével akarta felváltani az elégséges alap teóriáját, Schopenhauer viszont nem kevesebbre vállalkozott, mint a filozófiai hagyomány teljes újragondolására.
A lélek szenvedélyei és más írások
Descartes A lélek szenvedélyei című munkája halála előtt néhány hónappal jelent meg etikai nézeteinek legteljesebb kifejtéseként. Láthatóvá válik benne, hogyan kapcsolta össze Descartes a mechanikára épülő új filozófia alapgondolatait a hagyományos keresztény gondolkodás alapelemeivel annak érdekében, hogy a tudományok és a vallás az új filozófia átfogó rendszerében egységesen léphessenek fel.
Kontinentális filozófia a XX. században
A magyar nyelven hiánypótló könyv problémacentrikusan és átfogó jelleggel tárgyalja a kontinentális filozófia képviselőinek gondolati eredményeit, amelyek a szorosabb értelemben vett filozófia határain túl a társadalom- és humántudományok területén is megtermékenyítő hatást gyakoroltak.
Bitangok
A könyv két előadást tartalmaz, melyek azt a kérdést járják körül, hogy vajon léteznek-e lator államok, és ha nem (vagy ha igen), annak milyen jogi-elméleti-gyakorlati feltételei és következményei vannak. Ma, az Iszlám Állam nevű terrorállam fenyegetése idején ez a kérdés különös hangsúlyt kap.
A viszály
"Egy áldozat nem bizonyíthatja, hogy sérelmet szenvedett. Egy panaszos olyan valaki, aki kárt szenvedett, de rendelkezik az eszközökkel, hogy ezt bizonyítsa. Áldozattá akkor válik, ha elveszti ezeket az eszközöket." Vannak tehát "esetek", amikor nem jogvita, hanem viszály keletkezik (amikor "a panaszos meg van fosztva az érvelési eszközöktől, és ennélfogva áldozattá válik"). "Viszály esete két fél között akkor lesz, - mondja Lyotard - amikor az őket szembeállító konfliktus megoldása az egyikük idiómájában történik, noha a sérelem, amitől a másik szenved, nem fejeződik ki ebben az idiómában."
Leírás
Az 1928-ban irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett francia filozófus, Henri Bergson (1859–1941) utolsó nagy műve, A gondolkodás és a mozgó 1934-ben jelent meg Párizsban, mintegy az egész életmű záróköveként. Franciaországnak nem volt „Hegelje”, ezért a dialektikát itt az ún. spiritualizmus pótolta. Az irányzat egyik legkiválóbb képviselőjeként Bergson olyan eredeti műveket alkotott, mint a hírnevét megalapozó Tanulmány a tudat közvetlen adottságairól vagy éppen a Teremtő fejlődés. Utolsó korszakának legismertebb művei. Az erkölcs és a vallás két forrása vagy a magyarul most először megjelenő A gondolkodás és a mozgó fordulatot jelentettek az európai gondolkodás történetében. Olyan fontos és korszerű irányzat előkészítéséhez járultak hozzá a 20. század első harmadában, mint amilyen az ontológia és az etika összefüggését a spiritualizmusnál is erőteljesebben hangsúlyozó egzisztencializmus.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Henri Bergson |
| Megjelenés | 2012 |
| Terjedelem | 204 oldal |
| Kötészet | ragasztókötött, puhatáblás |
| ISBN | 9789632365954 |
| Fordító | Dékány András |
| Sorozat | Rezonőr sorozat |