Hasonló termékek
Bevezetés a kádárizmusba
A könyv középpontjában a kádárizmus áll. Nem végső magyarázat, hanem bevezető, áttekinti a tárgy irodalmát, foglalkozik az előzményekkel és az utótörténettel. A történetek elbeszélése helyett a magyar és térségi jelenkortörténet, azon belül is a XX. század második fele átfogó ábrázolása során felmerülő fogalmak magyarázatára vállalkozik. Nem összegzés: bevezetés a további tisztázás hoz, esetleg vitához.
A történetírás új tendenciái a rendszerváltás után Kelet-Európában
E könyvünkkel, "A történetírás új tendenciái a rendszerváltás után Kelet-Európában" egy új sorozatot indít útjára az ELTE-BTK Kelet Európa Története Tanszék a L'Harmattan könyvkiadó támogatásával.
Huizinga Noster
A kötet példaszerű alapossággal vizsgálja a Huizinga-recepción keresztül a húszas-harmincas évek egyik legfontosabb irodalmi, kulturális, világnézeti mozgalmát, az újhumanizmus magyarországi változatait, melynek olyan jeles képviselői említhetők, mint – többek közt – Kerényi Károly, Thomas Mann, Szerb Antal, vagy maga Johan Huizinga. Minthogy az újhumanizmus törekvései sokszoros átértelmezésen és torzításokon estek keresztül mind a szélsőjobboldali, mind a szélsőbaloldali ideológiák térnyerésének köszönhetően (lényegében egykor és most is), Balogh Tamás könyve az újhumanizmus törekvéseinek jobb megismerését, a hozzá kapcsolódó ideológiai konstrukciók lebontását is lehetővé teszi." (Havasréti József)
Az antalli pillanat
A nemzeti történelem szerepe a magyar politikai diskurzusban 1989–1993
Miért vitatkoztak annyit a rendszerváltás idejének magyar politikusai Trianonról, a Horthy-rendszer restaurációjának veszélyéről, az 1945–1947-es koalíciós idők aktualitásáról, 1956 üzenetéről? Az 1990-es évek elejének politikai szereplői – beszéljenek bár a köztársasági elnöki intézményről, a címerről, az önkormányzati rendszerről, a vezető kormánypárt belső viszonyairól, a jogállamiságról, a földkérdésről, a szociális ellátórendszerről vagy bármi másról – rendre visszataláltak a történeti vitakérdésekhez.
Államszocializmus
Értelmezések – viták – tanulságok
A kötet szerzőinek törekvése közös abban a szándékban, hogy megértsék, milyen volt a régi rendszer és miért dőlt meg. Közösek abban is, hogy nemcsak a régit, hanem az új rendszert is kritikus pozícióból szemlélik, tudatosan szemben állnak mindenfajta apologetikával. A kötet olvasói meggyőződhetnek arról, hogy lehet a szocializmusról úgy is szólni, védelmezve magát a tradíciót, hogy a régi rendszer iránt semmiféle nosztalgikus viszonyt nem táplálnak.
Demokrácia és totalitarizmus
A könyv a nagynevű francia szociológus és politikai filozófus egyik legismertebb munkája. Aron ebben foglalta össze a lehető legközérthetőbben demokráciaelméletét, valamint a modern totalitarizmus mibenlétére vonatkozó felfogását.
Róma története a Város alapításától - I. kötet
Titus Livius 142 könyvből álló történeti művében Róma alapításától egészen saját koráig, a császárkor elejéig írta meg a Római Birodalom történetét. Akár a többi ókori történeti mű, ez is a szépirodalom körébe tartozik, és jóllehet fontos hagyományokat dolgoz fel a maga szempontjai szerint, valójában többet mond el saját koráról, az Augustus-korról, mint a régmúlt időkről. A monumentális műből már az ókorban kivonatok, összegzések készültek. Részben ez az oka annak, hogy mi már csak az I-X. és XXI-XLV. könyveket olvashatjuk teljes formájukban. Ezeket, az elveszett könyvek kivonataival és töredékeivel kiegészítve, Kis Ferencné és Muraközy Gyula fordításának átdolgozott, nyelvileg és stilisztikailag felfrissített változatában veheti most kézbe az érdeklődő olvasó, kibővített és modernizált jegyzetapparátussal.
Leírás
Az ELTE Kelet-Európa Története Tanszékén nem ritka, hogy a jelenkor-történet aktuális kérdéseiről tanulmányok készülnek, konferenciák szerveződnek. Ilyen konferenciatéma volt az etnikai konfliktusok, az etnikai tisztogatások legújabb hullámának vizsgálata is. Orosz, szerb és magyar kutatók eszmecseréjét tartalmazza kötetünk. A konferencián megfogalmazott fontos gondolat volt, hogy a rendszerváltás (1989–1991) nyomán létrejött új nemzetállamok egymással is hadakozó, „gyenge” államokként jöttek létre. Ez a „gyengeség” abban fejeződött ki, hogy ezek az államocskák vagy államok nem képesek megvédeni a helyi állami-nemzeti érdekeiket a „nemzetközi össztőkéssel”, vagyis a nemzetközi politikai és pénzügyi intézményrendszerrel szemben, s ezzel függ össze az a könnyedség, ahogyan saját belső elitjeik irányításával a kelet-európai nemzetek alávethetők a multinacionális és transznacionális tőkeérdekeknek.
Noha az új rendszert és államot megszervező új hatalmi elitek önigazoló „etnonacionalista” ideológiája többféle formában és érdekek szerint formálódott legitimációs ideológiává,mindenesetre értelmiségi ideológusok széles köre „integrálta” ezt az ideológiát a demokratikus köztársaság jogrendjébe és politikai rendszerébe áthidalhatatlannak tetsző ellentmondásokat hozva így létre. A demokrácia,a szabadság és a nemzeti függetlenség zászlaja alatt az új “demokratikus köztársaságokban” az etnikai gondolkodás, az etnikai kirekesztés és tisztogatás,az etnikailag megindokolt erőszak számos formája sajátos norma lett. A Kelet-Európai Tanulmányok e kötete más fontos kérdések mellett ezt a jelenségkört is vizsgálja, igyekszik feltárni a kedvezőtlen folyamatok okait és jellegét mindenfajta nemzeti-nemzetiségi elfogultság nélkül a szaktudomány és az elmélet eszközeivel.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Juhász József (szerk.), Krausz Tamás (szerk.) |
Megjelenés | 2009 |
Terjedelem | 300 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 9789632362236 |
Sorozat | Kelet-európai tanulmányok sorozat |