A szenvedő ember stációi

E könyv nem tesz kísérletet a Jób könyvével kapcsolatos valamennyi kérdés megválaszolására, amiképp e szemléletmódok teljes palettájának lefedésére sem. Ellenkezőleg, a bevezető fejezetben Konrad Schmid nyújt elemző betekintést a könyv felépítésébe, amely a könyvet teljes egészként láttatja. Az ezt követő fejezetekben Manfred Oeming ad éles látleletet a könyv különböző felvetéseiről, beleértve a dialógusok összefoglalását, Jób monológját, Elíhu beszédét ("az ellen-monológot"), Jób találkozását Istennel és az út végállomását. A két szerző tudományos és teológiai megközelítése a könyv közérthető, gazdagító olvasatát nyújtja.

Boldog Elréd vagy Aelred (1109-1167) ciszterci szerzetes, az angliai Rievaulx apátja, Szent Bernát kortársa és barátja. A Krisztus emberségét, az emberi érzelmeket, szeretetet és barátságot középpontba állító művei a középkori szerzetesi irodalom egyik kiemelkedő alakjává avatják.

Szent Ágoston kegyelem-, illetve predestinációtanának megértéséhez alapvető fontosságúak a jelen kötetben található késői tanulmányok. A De correptione et gratia, a De natura et gratia és a De praedestinatione sanctorum címen ismert szövegek azonban nem pusztán önmagukban érdekesek, hiszen nemcsak a hippói püspök kegyelemtanába engednek bepillantást, hanem feltárják antropológiai álláspontjának alapvető vonásait is, és segítségükkel nemcsak Ágoston, hanem késői ellenfele, Pelagius, illetve egyes korabeli szerzetesi közösségek gondolkodását is megismerhetjük. A szövegek így páratlanul értékes forrásul szolgálnak az Ágoston-korabeli nyugati egyház teológiai vitáit illetően.

Elmélkedések a benedeki regula eszméiről és értékeiről

A benedeki Regulát olvasva a szerző nem kevesebb, mint 13 olyan témát vesz sorra, melyek a monasztikus szerzetesi élet, de tágabb értelemben a keresztény élet szerves részét képezik.

A hazai tudományos irodalom mindmáig adós azzal, hogy érthető, s többé-kevésbé átfogó bevezetést nyújtson a zsidó-keresztény kultúrkör angyalokra vonatkozó elképzeléseinek alapjaiba. E hiányt pótlandó, kötetünk egy a Sapientia Főiskolán, 2010-ben tartott szimpózium anyagából kiindulva kutatja az ókori és középkori angyaltan(ok) jellegzetességeit.

A kötet szerzője, Simon Tamás László, bencés szerzetes, jelenleg Rómában a Pontificio Ateneo Sant'Anselmo egyetem teológiai fakultásán tanít Újszövetséget.

A Zarándokzsoltárok, a Lectio divina sorozat legújabb kötete száraz, szilárd táplálék. A fiatal tudós szerző az imaszöveg, mint istentapasztalat genezisét és áthagyományozódását vizsgálja. Az inspirált, hitünk szerint kinyilatkoztatott ősi zsoltári imádságokhoz tisztelettel, mégis nagy bátorsággal közelít. Otthonosan mozog a biblikus szakirodalomban, az ősi kéziratok és a költészet világában.