Hasonló termékek
Boldogságmutató
A Boldogságmutató csodálatra méltó és rendkívül aktuális regény egy örök optimistáról, aki mindhalálig küzd a saját és a szerettei életéért.
Európai Unió Irodalmi Díj (2015)
A japán modernizáció ideológiája
FARKAS MÁRIA ILDIKÓ egyetemi docens történelem, angol és japán szakon végzett az ELTE-n, majd történelemtudományból szerezte meg PhD fokozatát. A KRE BTK Keleti Nyelvek és Kultúrák szak oktatója, oktatási és kutatási területe a modern japán történelem, a japán-magyar kapcsolatok története, a japán kultúrtörténet és összehasonlító kultúratudomány.
Az utolsó boszork@ny
Angyalok, szóval. UFO, Angelina, vagy mi a szösz! Csak hogy érthető legyek: azonosítatlan repülő tárgyak. Vagyis a világ láthatatlan oldala. A szélhámosok, akik a kilenc angyali körről és a három szféráról szövegelnek, szeráfokkal, kerubokkal és arkangyalokkal, hogy valami archetipikus lecsót keverjenek ebből az egész metafizikus kotyvalékból. Mit tudnak ők az angyali létről – csak beszélnek, öregem, beszélnek. Arról nem is szólva, hogy mind a heavenbe akarnak jutni. Elnézed néha a kofákkal és sztrájkolókkal teli piacokat, a világ parlamentjeit és diszkóit, kaszinókat és szegénykonyhákat, színháztermeket és pályaudvarokat… és így szólsz: fuck me, man, ennek a népségnek tényleg helye van a mennyekben?
Itt és most
Ez az elbeszéléskötet az életműsorozat negyedik része.
Antantmisszió
Politikai intrikák, a titkos diplomácia útvesztői és az igaz szerelem hálója szövi át ezt a különös regényt, amely a hazánk sorsát hosszú időre megpecsételő, végzetesen elhibázott békekötést megelőző tragikus történelmi epizódot mutatja be.
62/Kirakósjáték
„Valamikor egy könyv gondolatával foglalkozott Morelli, de csak jegyzetlapok lettek belőle. (...)"
Holnap találkozunk
A Holnap találkozunk a legjobb északi irodalom képviselője, fekete humorú neo-noir dráma. Egy olyan világ regénye, melyben a hűvös józanság és a távolságtartó jómodor mögött a barátság, a bűn, a magány és a tragikus halál rejtőznek. A szerzőt a regény kritikusai Norvégia és Nagy-Britannia szerte Balzachoz és George R.R. Martinhoz, valamint a modern HBO-sorozatok szerzőihez hasonlítják.
Rítusok
Legezzünk (megint) egy kicsit. A világirodalom egyik legmagányosabbja. A világirodalom egyik legnagyobb formaművésze (ezért is mondhatja és talán ezért is mondja, hogy »minden nappal rosszabbul kell írni, mert csak a mélypontra elérve lehet a felszínre jutni és konvencióktól mentes, hiteles alkotást létrehozni«). A legeurópaibb latin-amerikai (fehérek közt egy. na igen). A legkevésbé ismert a század legnagyobbjai közt. A dél-amerikai sztárok, Borges, Paz, Garcia Marquez, Vargas Llosa, Fuentes közül őt ismeri a legkevésbé a nyájas."
(Esterházy Péter)
Leírás
A „Portás” kisstílű díler és nagydumás hóhányó. Egy évet ült a sitten, hazatért szülővárosába, és igyekszik új életet kezdeni. Lejött a cuccról, sikerül elfogadható melót találnia, kitartóan udvarol a csinos pincérlánynak, Regulának, és szónoki képességeivel még arra is sikerül rábírnia a lányt, hogy jelentsen beteget, és lépjenek le együtt pár hétre Spanyolországba.
Már-már teljes az idill, amikor főhősünket egyszer csak utoléri a múlt, és minden felborul körülötte.
„A siker nem viseli el az emlékezetet. És senki semmire nem akar visszaemlékezni, mert mind a sok optimista és próféta, meg a sok ökör a tévében meg a képes magazinok ügyeletes maszlagosztogatói, az egész bagázs együttvéve mind csak azt hajtogatja, hogy előre kell nézni. Kitöröd a lábadat. Rá se ránts, haver, te csak nézz előre! Kirúgnak a munkahelyedről. Rá se ránts, te csak nézz előre! Csődbe mész. Rá se ránts, te csak nézz előre! Rákos vagy. Nézz előre! De bocseszka, hová is nézzek én pontosan?”
Pedro Lenz (1965) a svájci Bernben született gyárigazgató apa és spanyol származású anya gyermekeként, és a mai svájci irodalom egyik legnépszerűbb sztárja. A virtuóz felolvasóperformer berni dialektusban írt szövegei mindennapi témákról, a mai emberek örömeiről és bánatairól, gondjairól és reményeiről szólnak. Pedro Lenz az egyszerre zárkózott és világpolgári Svájc szülötte, a „Portás” élettörténetének szentelt kisregényét számos díjjal tüntették ki, a belőle készült film pedig négy kategóriában is elnyerte a Svájci Filmdíjat.
Adamik Lajos 1958-ban született Budapesten, ma is itt él. Az ELTE orosz, német és nyelvészet szakán tanult, néhány évig kiadói lektorként dolgozott. A 90-es évek közepe óta szabadúszó műfordító. Egyebek közt Eckhart mester, Paracelsus, a Grimm testvérek, Adalbert Stifter, Arno Schmidt és Thomas Bernhard műveinek tolmácsolója. Legutóbbi fordítása a L’Harmattan Kiadónál 2013-ban jelent meg (Arno Camenisch: Az utolsó cseppig. Valahol Európában sorozat).
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Lenz Pedro |
Megjelenés | 2014 |
Terjedelem | 160 oldal |
Kötészet | puhatáblás |
Fordította | Adamik Lajos |
ISBN | 9789632368948 |