Kosár

Vannak dolgok, amihez mindenki ért. Beszélünk róla, utalunk rá, emlegetjük. Vajon ugyanarról beszélünk ilyenkor? Ugyanarról beszél az író és az irodalomtörténész, a szociológus és a pszichológus, a politológus és a történész, a muzeológus és a művészettörténész? 

 

Vajon mit jelent a sapientia? Hogyan segíthet a filozófia,a bölcsesség szeretete jobbá, igazabbá, boldogabbá, bölcsebbé válni? Miként változott teória és praxis, filozófiai elmélet és gyakorlat viszonya évszázadokon át kultúránkban?

"Tárgy és folklór" konferencia Vajtán, 2005. október 7–9-én

Kötetünk 18 tanulmányának java része a vajtai Vay Ádám Múzeumban 2005 októberében tartott konferencia előadásainak tágabb keretekbe helyezett változata. A konferenciára az ország minden területéről és a határon túlról érkezett folkloristák, múzeológusok, antropológusok előadásainak központi tematikája a jelképes tárgyaknak, illetve a tárgyak szimbolikájának a vizsgálata volt, elsősorban néprajzi–antropológiai, illetve folklorisztikai megközelítésben; tárgyként értelmezve a való világ minden létezőjét, az érzékelhető valóság bármely darabját vagy szeletét.

A kötet szerzője másfél évtizede kutatja a karakteres táj, Bodrogköz történeti néprajzát. A szerző, ahol lehetséges volt, folyamatokat igyekezett megrajzolni, s hangsúlyokat a változásokra helyezte. Fontos hozadéka a könyvnek az is, hogy a trianoni határ által kettéosztott történeti tájat egységben vizsgálja, ezzel árnyalt képet ad a Bodrogköz és hagyományos műveltsége belső tagozódásáról, az életmód táji változatairól is.

Követhető-e Jézus? Sokan úgy gondolják, Jézus különleges személye és nagysága utánozhatatlan. Valóban, elhívása speciális és megismételhetetlen. Azonban a Jézus-történet evangéliumokká formálódó elbeszélései mégsem pusztán az Isten Fiának, a Messiásnak a bemutatását végzik el.

 

A Kalitka és korona című kötet Kass János sokszínű életművének legismertebb területét, illusztrátori tevékenységét mutatja be, művészetelméleti és művészetközi kérdéseket felvetve.