Kosár

Az Esztétikai gondolkodás című kötet nem egyszerűen folytatja-pontosítja a korábbi mű koncepcióját,hanem a posztmodernnek sajátos esztétikai fordulatot is ad. Ennek kiindulópontja az esztétika vagy az esztétikum jelentésének megkettőzése: Az ťesztétika a szokásos nyelvhasználatban már nemcsak az érzéki fenomének tudományos tematizálását jelenti, hanem maguknak, e fenoméneknek a struktúráját is. Ezért a hagyományos értelemben vett esztétika megjelölésére be kell vezetnünk az esztétikai gondolkodás kifejezését. 

„Málik Roland neve beszél. Nemcsak a lovagi kereszt-, hanem a muszlim vezetéknév is. Eszerint a poklok kapujának őrző angyala ő. Egyszerre két irányban őrködik: kifelé és befelé.”

A Párbeszéd-kötetek sorozatában nem először találkozik az olvasó egy problémás irodalomtörténeti fogalom, pontosabban egy nehezen kategorizálható műfaj vizsgálatával. A 2013-ban megjelent Közelítések a szatírához című kötet után most egy talán még nehezebben egységesíthető műfaj áll a vizsgálódások középpontjában.

Ez az eszmetörténeti összefüggés vezetett bennünket arra, hogy Martin Heidegger születésének százhúszadik évfordulóján, mely 2009-es év egyúttal Jacques Derrida halálának ötödik évfordulója is volt, e két gondolkodó munkásságának a vizsgálatát tűzzük ki annak az összejövetelnek a témájául, amelyet a 2007-től kezdődően évente megrendezésre kerülő Hermeneutika és jelenkor című filozófiai konferenciasorozatunk keretében rendeztünk. Jelen tanulmánygyűjtemény részben az ott elhangzott előadások szerkesztett, illetve kibővített formában közzétett változatait, részben pedig további, a téma iránt érdeklődő hazai kutatók munkáit tartalmazza.

...mert hitelesen akarok élni

E kötet a személyes projektet interdiszciplinárisan tárgyalja, részletesen bemutatja személyiségünk átgondolandó dimenzióit, kérdőíveket kínál az önmagunkon való munkához, és útmutatást ad a projekt konkrét megfogalmazásához. Bár elsődlegesen szerzeteseknek íródott, minden hitelességre törekvő ember haszonnal forgathatja.

Einer der bedeutendsten geistigen Neuansätze an der Wende vom 18. zum 19. Jahrhundert ist die Erkenntnis der geschichtlichen Verfasstheit der Wirklichkeit im Ganzen. Das geschichtliche Bewusstsein hat nicht nur die Philosophie, sondern auch die Theologie herausgefordert. Man muss hier nur auf die historisch-kritische Erforschung des Neuen Testaments hinweisen: Die Trennung des historischen Jesus vom Christus des Glaubens ging mit der Gefahr einher, dass der Glaube seine historische Wurzel verliert. Deshalb ist in der modernen Christologie die Bemühung festzustellen, die geschichtliche Existenz des Jesus von Nazareth als konkreten Menschen verstärkt in den Blick zu nehmen.