Kosár

A magyarcsügési ráolvasófüzetek

A kötetben bemutatott kéziratos füzetekbe 1894 és 1933 között jegyzett le magyar és román imákat, ráolvasókat a magyarcsügési Gábor János (1870-1957). A magyar fonetikai készlettel leírt román "deszkentálásokat" torokgyík, kígyómarás, sebláz, orbánc, "lóorbánc" gyógyítására, gonoszok távoltartására és rontások visszafordítására, a magyar ráolvasókat pedig tejelvétel és rontás ellen, továbbá ijedtség eltávolítására tartották alkalmasnak. A ráolvasók némelyike szintén unikális jellegű. Amint a szerző, Takács György megállapította, ezek a 19. század gyimesi határvidékének szinkretikus vallási viszonyait idéző szövegek nem írott előképekből, hanem a helyi szájhagyományból erednek. A füzetek a csángó műveltség alfabetizmusát villantják fel: a segítségükkel betekinthetünk egy, a korabeli gyimesi vidéket ráolvasóival járó "tudományos" vernakuláris vallásosságának magyar és román néphit-elemekkel telített mélységeibe.

A pszichológia és hipnózis témakörének legizgalmasabb fejezeteiről szóló tanulmányokat tart kezében az olvasó.

Ebben a kötetben Fülep Lajos (1885-1970) azon művészetfilozófiai írásait próbálom értelmezni, amelyek az 1930-as évek elejétől az 1960-as évek végéig keletkeztek, és a maguk idejében nagyobb részt kéziratban maradtak, csak az utóbbi években kerültek kiadásra. Ezeknek a szövegeknek az olvasása után - melynek folyamatát szeretném bemutatni - az a meggyőződésem, hogy Fülep élete második felében írott művészetfilozófiája, illetve a hozzá kapcsolódó további kéziratok szorosan összefüggő és egymásra épülő elképzelések világává állnak össze.

A monográfia szerzője az egyetlen kaukazológus és kartvelológus Magyarországon, a Georgiával foglalkozó tudomány magas szintű művelője, irodalomtörténész, politikai elemző, aki közel húsz éve kutatja a magyar-georgiai kulturális és politikai kapcsolatokat. Második könyve a két ország, két nép közötti kulturális, irodalmi, történeti, tudományos kapcsolatokat összegzi.

A fejlett gazdaságok anyagáramlása

A Magyarországon most első ízben közzétett részletes elemzés bepillantást nyújt az Olvasónak a fejlett ipari társadalom szükségleteinek kielégítését szolgáló anyagáramlások elemzési módszereibe és az OECD-országok e témakörben eddig megjelent összefoglaló vizsgálataiba. Nyilvánvaló, hogy egy kis, nyitott és viszonylag nyersanyagszegény ország számára fontos annak feltárása, hogy kevesebb és hatékonyagg anyag- és energiafelhasználással hosszabb távon miként alakítható ki egy versenyképesebb és a környezetet kevésbé terhelő gazdaság. E kötet azzal a szándékkal készült, hogy alapvetően az OECD-országok tapasztalatainak bemutatásával segítse a különböző közpolitikák, különösen a környezetpolitika hatékonyabb megalapozását.