További ajánlataink
Barkácsolt életutak, szekvenciális(rendszer)igények
Az elmúlt évtizedek gazdasági és társadalmi változásai az életkor meghatározását jelentosen befolyásoló kettős folyamatot indukáltak, a
biológiai érés korábbra tevődött, a társadalmi érés pedig kitolódott. Ezek a folyamatok magukkal hozták azt is, hogy megindult a gyermek- és
ifjúkor eltérő problémáinak, szükségleteinek megismerésére, rendszerbe foglalására irányuló tevékenység is.
Ezt hozta a fülkeforradalom!
Elemzések az Orbán-kormány négy évéről
A Policy Agenda célja, hogy segítse a politika világának megértését. A mostani kötet is ezt hivatott segíteni, és egyfajta keretét igyekszik adni az elmúlt négy évünknek. Összefoglaltuk a kormányzati ciklust a gazdasági változások, a társadalom átalakulása, a véleményformáló média és a politikai szereplők szempontjából. Vendégszerzőnk segítségével pedig egy olyan képet kapunk Magyarországról, amilyet egy tengerentúli egyetemi oktató lát több ezer kilométeres távolságról.
Drog, család, személyiség
A kötetben bemutatásra kerülő kutatás célja a droghasználat, elsősorban az illegális drogok használatának hátterében megbúvó néhány személyiségpszichológiai és családi tényező feltárása, elemzése volt. A kutatás során elsősorban arra kerestem a választ, hogy mi a droghasználat funkciója a személy életében. Ezen kérdés megválaszolásakor, nem titkoltan, éltem azzal az előfeltevéssel, hogy amennyiben a droghasználatot értékmentes jelenségként próbáljuk értelmezni, akkor felfedezhetjük annak logikáját, racionalitását.
Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből (1732–1847)
A magyar szőlőhegyek történetének forrásait közreadó sorozatunk ötödik kötete a történeti Somogy vármegye területérôl származó 18–19. századi artikulusokat, rendtartásokat, hegytörvényeket, kontraktusokat, szőlőtelepítést engedélyező feladó leveleket tartalmazza. A kötetben található 53 közlés közül hangsúlyos szerepet kapnak az uradalmi szőlőtelepítő levelek és kontraktusok. Fontos része a kötetnek az 1776.
A munkások útja a szocializmusból a kapitalizmusba Kelet-Európában 1968-1989
Munkásokról beszélni ma nem túl divatos. A „munkásosztály” fogalmát általában összekapcsolják az államszocializmussal, amikor a hivatalos ideológia rangjára emelték uralkodó szerepét. A valóságban azonban sohasem volt uralkodó szerepben, amit a baloldali ellenzéki értelmiség már jóval a rendszerváltás előtt felrótt a „létező szocializmusnak”. Ezt nemcsak az elmélet, hanem a gyakorlat is igazolta: a rendszer végóráiban a munkások Kelet-Európában sehol nem álltak a kommunista pártok mellé, de nem vonzotta őket egy demokratikus, önigazgató szocializmus alternatívája sem.
Magyarok a Julian Akadémián
Gellér Katalin írása a modern magyar művészet történetének egy rövid, de igen jelentős időszakával foglalkozik. Az 1890-es években, Párizsban, a világhírű tanítványai által rendkívül népszerűvé vált Julian Akadémián dolgozó magyar művészek tanulóéveit, küzdelmeit, tapasztalatait mutatja be. Csak néhány ismert nevet említve: Rippl-Rónai József, Csók István, Vaszary János, Kunffy Lajos, s a magyar festészeti megújulást elindító Nagybányai művésztelep alapító mesterei közé tartozó Ferenczy Károly, Iványi Grünwald Béla, Réti István és Thorma János is ebben az időszakban tanult Párizsban.