A kiadó a szerző könyv-árnyéka. Finoman meglapul az oldalak mögött. Szerkeszt, javít és formába önt, de elrejti véleményét. Itt az új kezdet kiadónknak! Ez a blog végre utat enged könyv-gondolatainknak! Sok-sok hír és más.
Amerika 250: civil vallás, Trump és a nemzeti hit válsága – Beszélgetés Pintér Károly kutatóval az Egyesült Államok múltjáról és jövőjéről
Az Egyesült Államok 250 éves. De vajon van-e még előtte újabb 250 év?
Amerika sokáig nemcsak országként gondolt magára, hanem küldetésként: alkotmány, zászló, szabadság, Isten áldása és egy hallgatólagos közmegegyezés arról, hogy a politikai harc mögött mégis van valami közös. Ezt nevezzük amerikai civil vallásnak. Olyan jellemzője ez az Egyesült Államoknak, amelyet itt az Atlanti-óceán túlpartján adottságnak látunk, de amely valójában évszázados küzdelmek és fejlődés eredményeként született és formálódott.
Bebírók és gyüttmentek - Beszélgetés Tomay Kyrával a városból vidékre költözők motivációiról, percepcióiról és a költözésük következményeiről
Mi történik, amikor a város egyszer csak vidékre költözik – nem kirándulni, nem nyaralni, hanem új életet, tiszta levegőt, régi házat, csendet, közösséget és persze sokszor önmagát keresni? Tomay Kyrával arról beszélgetünk, hogyan lesz a pusztuló parasztházból vágyott ingatlan, a falusi piacból életstílus, a Káli-medencéből státuszszimbólum, a helyiből néha statiszta, a gyüttmentből pedig új őslakos. A kérdés nem egyszerűen az, hogy kik jönnek és kik mennek. Hanem az, hogy amikor megérkezik a városi képzelet a faluba, marad-e még hely a falunak magának.
A világvégén túl. Középkori zsidó utazók valóság és képzelet határán - beszélgetés Benke László hebraista kutatóval
Volt egy kor, amelyben az utazás nem helyváltoztatás volt, hanem gondolkodási forma, a vallási élet része. Tudelai Benjámin és Regensburgi Petahja nem városokat, kikötőket és szent helyeket járt be, hanem a világ értelmét keresték. Útleírásaik egyszerre földrajzi beszámolók és identitástérképek, amelyekkel a reményt hozták el egy szétszórt közösség számára. Benke Lászlóval azt vizsgáljuk, hogyan kezd párbeszédet a tapasztalat a hagyománnyal, a legenda a valósággal, a vallási képzelet a történeti emlékezettel – és hogyan válik az utazási irodalom eme nagyon különleges szegmense a középkori európai zsidóság önmegértésének speciális műfajává.
Színház és hipnózis összefüggése és a mérhető színház - Beszélgetés Simon Balázs rendezővel a színpadi hatás architektúrájáról
A színház mérhető emberi folyamat – erről beszélgetünk Simon Balázs rendezővel, akinek kutatásai úttörő technológiai eszközökkel közelítenek ahhoz a kérdéshez, amelyet a színház hosszú ideig többnyire az „ösztön”, a „tehetség” vagy a „titok” nyelvén írt le: mitől működik egy előadás? Mi történik a néző figyelmével, testével, légzésével, idegrendszeri és érzelmi válaszaival akkor, amikor a színpad valóban hatni kezd? Mit mutatnak meg a mérések, amelyek először tesznek képessé bennünket arra, hogy a színházi jelenlétet, a bevonódást és az összehangolódást ne pusztán értelmezzük, hanem bizonyos értelemben vizsgáljuk is? És továbbgondolva: mit jelenthez mindez például a sportpszichológia területén?
Egy legenda és a csend a két Koreában – beszélgetés Csoma Mózes Korea-szakértővel Phenjantól Szöulig, az Imdzsin háborútól napjainkig
Van egy történet, amelyet négyszáz éve mesélnek újra és újra Phenjanban és mindkét Koreában. Főszereplője egy fiatal nő, szinte még gyermek, Kje Vol Hjang, aki a város védelmében feláldozta az életét. Kje Vol Hjang kiszeng volt, azaz „szórakoztató nő”, aki zenéléssel és a közösségi eseményeken való fellépéssel kereste kenyerét, és a konfuciánus felfogás szerint a társadalom pereméről érkezett.
Ám a legenda nem csupán múlt: Északon a mártíromság, Délen az identitás, mindenütt a női sors metaforája lett.
