Hasonló termékek
Társadalom és gazdaság - II. javított kiadás
A magyar néprajztudományban egyre nagyobb teret nyer napjainkban az a felfogás, amely a „néprajzot” és a „szociokulturális antropológiát” egységben látja, s a kettőt elválaszthatatlan egységnek tekintve együtt műveli. E felfogás talán legfajsúlyosabb képviselője – immár fél évszázada – Sárkány Mihály. Munkásságának épp az a tény kölcsönöz kiemelt jelentőséget, hogy néprajzban és antropológiában, Európában és Európán kívüli témákban egyaránt otthonosan mozog, kölcsönös megtermékenyítő hatást váltva ki, közvetítő szerepet töltve be a magyar társadalomtudományokban.
Szakrális terek Budapesten a rendszerváltozás után
"A kötet két alapvető filozófiai és társadalmi kategória, a tér és a szakralitás összekapcsolása mentén a hazai társadalomkutatásból lényegében hiányzó kérdésköröket tárgyal."
Köztes terek
A rendszerváltás utáni nyócker identitása
A Köztes terek a közelmúlt "nyóckerét" vizsgálja, vagyis azt a városnegyedet, amely a rendszerváltás utáni rövid életű, mégis egyedülálló roma identitásépüléseknek, kulturális gyakorlatoknak, önreprezentációs kísérleteknek volt a helyszíne.
Mi volt Ónán bűne?
A kötetben közölt írások szerzője brit antropológus, a Max Gluckman nevével fémjelzett manchesteri antropológiai iskola képviselője.
Mediáció mindenkinek Magyarországon
A két részből álló könyv első egysége egy mediációs módszertani fejezet, amely ötvözi Béatrice Blohorn-Brenneur bírói és mediátori hivatása során szerzett sokéves tapasztalatait. A második rész hazai szerzője a mediáció magyarországi jogi környezetét mutatja be, melyben az író gyakorlati példákkal is megvilágítja a mediáció alkalmazhatóságát a peres eljárás előtt és alatt.
Vidékiek és városiak
A tudás- és imázshasználat hatásai a vidéki Magyarországon
A kötet tanulmányai a nemzetközi tudományos gyakorlatra támaszkodva kisebbfajta fordulatot hoznak a hazai vidékkel foglalkozó tudományok témaválasztásában. A vidék kutatása a vidékről szóló tudásnak és képzeteknek a kutatása is. Ahogy és ami megjelenik a kollektív gondolkodásban és a képzetekben sok esetben az a vidék vagy azzá válik a vidék.
Környezeti kérdések – közösségi válaszok
A humán környezettudomány a 21. század szülötte, egy olyan korszaké, amikor az emberiség már nem teheti meg, hogy a környezeti problémákat figyelmen kívül hagyja, vagy egyetlen nézőpontból próbálja átlátni és kezelni.
Szocialista lakhatás?
A lakáskérdés az 1950-es években Magyarországon
A 19. század közepén kialakuló és máig érvényes lakáskérdésnek két probléma állt a középpontjában: hogyan lehet megfelelő otthont elfogadható áron az emberek rendelkezésére bocsátani, illetve milyen életformát, milyen életstílust hozzanak létre, támogassanak a felépülő lakások?
A könyv azt vizsgálja, hogy a hosszú ötvenes évek magyarországi sztálinizmusa milyen válaszokat adott ezekre a dilemmákra és hogy a válaszokból felsejlő "szocialista életmód" mennyiben befolyásolta az emberek hétköznapjait.
Leírás
A könyv a hétköznapi informális gazdasági és politikai cselekvések (munkahelyi lopás, károkozás, hanyagság, munkalassítás, feketemunka, csencselés, csempészet, szimbolikus térfoglalás és identitásépítés, muzealizáció, emlékművesítés stb.) empirikus vizsgálatával foglalkozik Kárpátalja határvidéki, magyarok által lakott régiójában. A szerző 2007 és 2018 között végzett antropológiai terepmunkáinak és levéltári kutatásának eredményeit, tapasztalatait foglalja össze ebben a kötetben, amely az informalitás körébe tartozó jelenségeket két különböző ideológiai- politikai kontextusban – az 1945 utáni szovjet politikai diktatúra és az 1991 utáni posztszocialista ukrán nemzetállam viszonyai között – kívánja részletesebben is bemutatni, illetve értelmezni. Hogyan alkalmazkodtak a határ menti kisebbségi magyar közösségek a 20. század második felétől a különböző ideológiai/politikai/gazdasági rezsimekhez? Milyen rutinszerű, hétköznapi cselekvések segítségével vonták ki magukat a mindennapi élet bizonyos területein az (állami) ellenőrzés alól? Vagy épp ellenkezőleg: melyek voltak azok a hétköznapi morális, gazdasági, politikai magatartások, amelyekkel az egyszerű állampolgárok produktívan hozzájárultak a szovjet politikai diktatúra, illetve a posztszovjet demokratikus nemzetállam megszilárdulásához, formális intézményeinek kiépüléséhez? A két korszakban az állam milyen fegyelmező eljárásokkal (büntetési és jutalmazási technikákkal) reflektált a helyi társadalom hétköznapi gazdasági, társadalmi és egyéb adaptációs kísérleteire? Milyen érték- és érdekkonfliktusok alakultak ki a szocializmus és a posztszocializmus éveiben az állam (illetve annak képviselői), valamint a hétköznapi emberek között? A könyv ezekre a kérdésekre keresi a választ, vagyis végső soron az állam és az állampolgárok közötti hatalmi viszonyok, mikroléptékű kölcsönhatások antropológiai elemzésével foglalkozik.
Borbély Sándor (1982) kulturális antropológus, a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa. Kutatási területe a határvidéki (különösen az ukrán– magyar és magyar–román országhatár közelében fekvő) települések, vegyes nemzetiségű falusi társadalmak gazdasági, társadalmi, etnikai változásfolyamatainak, valamint az ott élő kisebbségi közösségek adaptációs technikáinak a vizsgálata.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Borbély Sándor |
| Megjelenés | 2023 |
| Terjedelem | 328 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 978-963-646-021-1 |
| Sorozat | Kultúrák Keresztútján sorozat |