Hasonló termékek
Állami jog és erkölcsi rend
Jelen kötet Ernst-Wolfgang Böckenförde jog- és vallásfilozófiai, államelméleti munkásságából szemelget, főként olyan tanulmányokat állítva középpontba, amelyek jog és erkölcs, vallás és jog bonyolult viszonyrendszerét veszik górcső alá, és máig ható tanulsággal szolgálnak.
Vita Európáról
A könyv igazi filozófiai csemegének számít, amelyben a két markáns gondolkodó - a filozófus Jean-Marc Ferry, a Brüsszeli Szabadegyetem politikai filozófia professzora és az Esprit volt főszerkesztője, az esszéíró Paul Thibaud - fejti ki markánsan eltérő álláspontját az állam és a szuverentás kérdéséről, nemzetek sorsáról, a posztnemzeti identitásról és az Európai Unió jövőjéről a Maastrichti Szerződés tükrében.
Létre nyílt lehetőség
Ismeretelmélet és metafizika Aquinói Szent Tamás és Duns Scotus filozófiájában
Jelen kötet tárgyát Aquinói Szent Tamás (1225–1274) és Ioannes Duns Scotus (1266–1308), a skolasztika virágkorának két kiemelkedő filozófusa által megfogalmazott ismeretelméleti és metafizikai gondolatok képezik.
Leírás
Számtalan könyvet írtak már filozófia és (keresztény) vallás kapcsolatáról. Ennek a könyvnek az a sajátossága, hogy kettős apológia kíván lenni egyszerre: a hité éppúgy, mint a filozófiáé. Megközelítésében ezért aztán billeg, hiszen hol a hit, hol a filozófia oldalára áll. A könyv tézise szerint ugyanis a filozófiai és a teológiai (azaz hívő) gondolkodást meg kell különböztetni egymástól, mégpedig azért, hogy egyik se veszítse el tudását saját radikalitásáról. Ezért vállalkozik arra, hogy legalább nyomokban megpróbálja kifürkészni e két gondolkodás bonyolult kapcsolatát. Kiindulópontja szerint Kierkegaard, Husserl és Heidegger gondolkodása egy-egy modellnek tekinthető filozófia és teológia (azaz hívő gondolkodás) kapcsolatára nézve, miközben e kapcsolat feltárásában sokat köszönhet Deleuze-nek. Ám teológusok is szóhoz jutnak e kérdés kapcsán, mégpedig Bultmann és Luther. Végső soron a könyv szeretne ahhoz is hozzájárulni – az adott kereteken belül –, hogy felismerjük Luther hatását a 19-20. századi élet- és egzisztenciafilozófiára.
Horváth Orsolya (1976): egyetemi oktató a KRE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Tanulmányait Miskolcon, Budapesten és Bécsben végezte. Fenomenológiai filozófiából doktorált (ELTE), rendszeres teológiából habilitált (EHE). Érdeklődésének homlokterében a végesség és a túlnan kapcsolatának kérdései állnak. Számos tanulmány és több könyv szerzője. Évekig főszerkesztő-helyettese a Vallástudományi Szemlének. Közreműködő a Luther Válogatott Művei sorozat szerkesztési munkálataiban.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Horváth Orsolya |
Megjelenés | 2022 |
Terjedelem | 188 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 978-963-414-857-9 |
Sorozat | Dasein Könyvek sorozat |