Hasonló termékek
Hatalom és filozófia
Hermeneutikai, fenomenológiai megközelítések
A politikum természete mindig is a filozófiai gondolkodás előterében állt. A fenomenológia és a filozófiai hermeneutika esetében azonban eleinte úgy tűnhetett, hogy meglehetősen apolitikus irányzatokról van szó, ám még az alapító Husserl és Heidegger esetében is – a hagyatékok feldolgozása után – markáns politikafilozófiai koncepciók rekonstruálhatók.
A mítosz filozófiája
A mítosz filozófiája az emberi kultúra egyik legzseniálisabb teljesítményén, a görög mitológián keresztül közelít normalitás és őrültség, szerelem és felejtés, emberi és nem-emberi, élet és halál határainak és ellentéteinek alapkérdéseihez – azzal a célkitűzéssel, hogy kitapogassa a határok létrejöttének, megképződésének forrását. Mi a normalitás, és mi az őrület? Beszélhetünk-e az őrület valóságáról, vagy inkább – az őrület illúziójáról?
Mély kútforrása a bölcsességnek
Esszék a természettudomány világából.
A mai világunkat úgy érthetjük meg, ha megismerjük azt a folyamatot, amelynek eredményeként létrejött, és e tudással alakíthatjuk a jövőnket is. Tudósok, kutatók pályájáról, küzdelmeiről olvashatunk tanulságos történeteket. Számos érdekességet tudhatunk meg a tudomány kevéssé ismert szereplőiről, így például Plesch Jánosról, Einstein orvosáról, Róna Erzsébet atomtudósról, de arról is, hogy a só, a bronz vagy a fűszerek hogyan alakították a világtörténelmet. Választ kapunk arra is, mit tudott Bartók Béla az atomtitokról, melyik a legújabb elem vagy a ritkaföldfémek jelenleg miért okoznak politikai konfliktust. Érdekes és ritka képek teszik még élvezetesebbé a könyv forgatását.
Az új Husserl
Szemelvények az életmű ismeretlen fejezeteiből
Edmund Husserl nem csupán a huszadik századi európai filozófia egyik kiindulópontja, akit alapító gondolkodójaként tisztel a fenomenológia, hanem filozófiája egyike a század legrejtélyesebb életműveinek.
Válogatta, fordította és bevezetőkkel ellátta: Varga Péter András és Zuh Deodáth
Leírás
Számtalan könyvet írtak már filozófia és (keresztény) vallás kapcsolatáról. Ennek a könyvnek az a sajátossága, hogy kettős apológia kíván lenni egyszerre: a hité éppúgy, mint a filozófiáé. Megközelítésében ezért aztán billeg, hiszen hol a hit, hol a filozófia oldalára áll. A könyv tézise szerint ugyanis a filozófiai és a teológiai (azaz hívő) gondolkodást meg kell különböztetni egymástól, mégpedig azért, hogy egyik se veszítse el tudását saját radikalitásáról. Ezért vállalkozik arra, hogy legalább nyomokban megpróbálja kifürkészni e két gondolkodás bonyolult kapcsolatát. Kiindulópontja szerint Kierkegaard, Husserl és Heidegger gondolkodása egy-egy modellnek tekinthető filozófia és teológia (azaz hívő gondolkodás) kapcsolatára nézve, miközben e kapcsolat feltárásában sokat köszönhet Deleuze-nek. Ám teológusok is szóhoz jutnak e kérdés kapcsán, mégpedig Bultmann és Luther. Végső soron a könyv szeretne ahhoz is hozzájárulni – az adott kereteken belül –, hogy felismerjük Luther hatását a 19-20. századi élet- és egzisztenciafilozófiára.
Horváth Orsolya (1976): egyetemi oktató a KRE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Tanulmányait Miskolcon, Budapesten és Bécsben végezte. Fenomenológiai filozófiából doktorált (ELTE), rendszeres teológiából habilitált (EHE). Érdeklődésének homlokterében a végesség és a túlnan kapcsolatának kérdései állnak. Számos tanulmány és több könyv szerzője. Évekig főszerkesztő-helyettese a Vallástudományi Szemlének. Közreműködő a Luther Válogatott Művei sorozat szerkesztési munkálataiban.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Horváth Orsolya |
| Megjelenés | 2022 |
| Terjedelem | 188 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 978-963-414-857-9 |
| Sorozat | Dasein Könyvek sorozat |