Hasonló termékek
Hatalom és filozófia
Hermeneutikai, fenomenológiai megközelítések
A politikum természete mindig is a filozófiai gondolkodás előterében állt. A fenomenológia és a filozófiai hermeneutika esetében azonban eleinte úgy tűnhetett, hogy meglehetősen apolitikus irányzatokról van szó, ám még az alapító Husserl és Heidegger esetében is – a hagyatékok feldolgozása után – markáns politikafilozófiai koncepciók rekonstruálhatók.
A látható és a láthatatlan
„A hús nem anyag, nem szellem, és nem szubsztancia. Régi szóval »elemnek« nevezhetnénk, ahogy a víz, a levegő, a föld, és a tűz a négy elem. Elem: általános létminőség, félúton a tér-idő lokalitások és az ideák között, egyfajta megtestesült princípium, aminek bárhol jelenjék is meg akár egy kicsiny darabkája, mindent átitat a környezetében a létezésnek csak rá jellemező stílusával.” Maurice Merleau-Ponty a huszadik század második felének egyik legnagyobb hatású francia filozófusa. Kései, torzóban maradt főműve először válik magyar nyelven hozzáférhetővé.
Etika
Spinoza (1632–1677) filozófiai fő műve, a posztumusz kiadott Etika a hagyományos és a radikálisan új gondolkodásmód egyedülálló ötvözete. Szisztematikus elméleti mű, de a mindennapi élet éleslátó analízise is, mely előkészíti mind a Teológiai-politikai tanulmányt, mind a Politikai tanulmányt.
Az észlelés fenomenológiája
Az észlelés fenomenológiája Merleau-Ponty leghíresebb munkája. Az észlelés vizsgálatának segítségével Platón óta először helyezte vissza a testet a filozófiai gondolkodás homlokterébe.
Tanulmányok Immanuel Kant aktualitásáról
„Fájdalom, különösen a múlttal kapcsolatos fájdalom miatt szomorkodni dőreség és puhány lélekre vall; míg az elmúlás miatt fájdalmat érezni tisztességes és becsületre méltó dolog. Ezért ez utóbbi illik hozzánk mint személyekhez, tehát annyiban, amennyiben szellemi lények vagyunk.” Az Immanuel Kant munkásságával foglalkozó kötetünk címét a fentiekben idézett, Hátrahagyott metafizikai észrevételek címen közreadott munkából vettük, feltételezve azt, hogy ez a jellegzetes kanti kikötés híven reprezentálja a königsbergi filozófus gondolkodói beállítottságát.
Konzervativizmus, természetjog, rendszerváltás
Politika- és jogfilozófiai tanulmányok
A konzervatív politikai gondolkodásmód felett, sokáig úgy tűnt, eljárt az idő. Az angolszász világban két vaskalapos politikus: Reagan és Thatcher csempészte vissza egyes elemeit, s mára Merkel, Sarkozy, Berlusconi, Tusk és Cameron Európájában is újból hódít.
Állami jog és erkölcsi rend
Jelen kötet Ernst-Wolfgang Böckenförde jog- és vallásfilozófiai, államelméleti munkásságából szemelget, főként olyan tanulmányokat állítva középpontba, amelyek jog és erkölcs, vallás és jog bonyolult viszonyrendszerét veszik górcső alá, és máig ható tanulsággal szolgálnak.
Művészet és tömegkultúra
Frankfurti Iskola, Arendt és a következmények
Leírás
Számtalan könyvet írtak már filozófia és (keresztény) vallás kapcsolatáról. Ennek a könyvnek az a sajátossága, hogy kettős apológia kíván lenni egyszerre: a hité éppúgy, mint a filozófiáé. Megközelítésében ezért aztán billeg, hiszen hol a hit, hol a filozófia oldalára áll. A könyv tézise szerint ugyanis a filozófiai és a teológiai (azaz hívő) gondolkodást meg kell különböztetni egymástól, mégpedig azért, hogy egyik se veszítse el tudását saját radikalitásáról. Ezért vállalkozik arra, hogy legalább nyomokban megpróbálja kifürkészni e két gondolkodás bonyolult kapcsolatát. Kiindulópontja szerint Kierkegaard, Husserl és Heidegger gondolkodása egy-egy modellnek tekinthető filozófia és teológia (azaz hívő gondolkodás) kapcsolatára nézve, miközben e kapcsolat feltárásában sokat köszönhet Deleuze-nek. Ám teológusok is szóhoz jutnak e kérdés kapcsán, mégpedig Bultmann és Luther. Végső soron a könyv szeretne ahhoz is hozzájárulni – az adott kereteken belül –, hogy felismerjük Luther hatását a 19-20. századi élet- és egzisztenciafilozófiára.
Horváth Orsolya (1976): egyetemi oktató a KRE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Tanulmányait Miskolcon, Budapesten és Bécsben végezte. Fenomenológiai filozófiából doktorált (ELTE), rendszeres teológiából habilitált (EHE). Érdeklődésének homlokterében a végesség és a túlnan kapcsolatának kérdései állnak. Számos tanulmány és több könyv szerzője. Évekig főszerkesztő-helyettese a Vallástudományi Szemlének. Közreműködő a Luther Válogatott Művei sorozat szerkesztési munkálataiban.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Horváth Orsolya |
| Megjelenés | 2022 |
| Terjedelem | 188 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 978-963-414-857-9 |
| Sorozat | Dasein Könyvek sorozat |