Jól tudjuk, hogy a magyar társadalom csak akkor lesz képes sikeres válaszokat adni a 21. század globális kihívásaira, ha széles körben is polgárjogot nyer a fenntarthatóság szemlélete, az élhető természeti és társadalmi környezet megóvásának közös felelőssége. A fenntarthatóságot célként kitűző komplex nevelési munkában kiemelt szerepet játszik az iskola, amelynek – többek között – közvetítenie kell ezt a közös felelősséget a felnövekvő nemzedékek számára.

A módszer – melyet Jerzy Grotowski világhírű színházi reformer elméleti és gyakorlati alapvetésére épített fel Punk Mária drámapedagógus ,kisgyermekkortól egészen időskorig igyekszik megszólítani az érdeklődőt, hogy mozgáselemei által ösztön és értelem kapcsolatában megtalálhassa egészség és teljesség egységét.

"A kötet két alapvető filozófiai és társadalmi kategória, a tér és a szakralitás összekapcsolása mentén a hazai társadalomkutatásból lényegében hiányzó kérdésköröket tárgyal."

Hely és identitás kapcsolata a társadalomföldrajztól a pszichológián keresztül az antropológiáig és a társadalomtörténetig több tudományág számára fontos kérdésnek bizonyult az utóbbi évtizedekben.

 A lakáskérdés az 1950-es években Magyarországon

A 19. század közepén kialakuló és máig érvényes lakáskérdésnek két probléma állt a középpontjában: hogyan lehet megfelelő otthont elfogadható áron az emberek rendelkezésére bocsátani, illetve milyen életformát, milyen életstílust hozzanak létre, támogassanak a felépülő lakások?
A könyv azt vizsgálja, hogy a hosszú ötvenes évek magyarországi sztálinizmusa milyen válaszokat adott ezekre a dilemmákra és hogy a válaszokból felsejlő "szocialista életmód" mennyiben befolyásolta az emberek hétköznapjait.

A humán környezettudomány a 21. század szülötte, egy olyan korszaké, amikor az emberiség már nem teheti meg, hogy a környezeti problémákat figyelmen kívül hagyja, vagy egyetlen nézőpontból próbálja átlátni és kezelni.