Hasonló termékek
Templom mint teológia
,,Íme, ez a templom törvénye" (Ez 43,12) - hangzik Isten szava a prófétai látomás egyik hangsúlyos pontján. A jelen könyv nem az ezékieli templomvízió (Ez 40-48) klasszikus értelemben vett kommentárja, hanem a szöveg koncepciójának, rendezőelvének és alapmotívuma-inak bemutatása. Az értekezés a bibliai teológia, a vallástörténet, a vallástudomány, a liturgia-történet határmezsgyéin mozogva kulcsokat kínál a régi látomás értelmezéséhez és hátterének megfejtéséhez. Ezékiel tanítását és annak magyarázatát a kultusz kérdései kapcsolják össze, a kultusztörténeti megközelítés félreérthetetlen és izgalmas kérdéseket vet fel a mai olvasó számára.
Quoniam tecum est fons vitae in lumine tuo videbimus lumen
A Szentlélek anyai arca
A trinitológia alapjaihoz kötődő koncepció a magyar székelyföldi Boldogasszony-kultuszt, a néphagyományban is átörökített elemeit (Babba-Mária) a mezopotámiai kultusszal "villantja" össze.
Isten gazdagsága
A kereszténység szentháromsági istenképe
A kereszténység legbelsőbb titkának tekintett Szentháromságra irányuló hívő reflexió meglepő módon csak az elmúlt évtizedekben került a teológiai érdeklődés homlokterébe. A mára kialakult számos különböző szentháromságtani elmélet azonban hiányérzetet is kelt: az egyházi dogma türelmes, higgadt, elmélkedő megértési kísérletei híján a hívő tudat egyre nehezebben tud eligazodni a bonyolult elgondolások között. Bertram Stubenrauch bibliai alapú esszéje pontosan ilyen türelmes gondolatmenettel szolgál, sőt a konkrét életet, a konkrét egyházi létezést előtérbe állító könyvében önálló megértési javaslatokat is kidolgoz.
Protestáns egyházértelmezés a reformáció századában a jelentősebb egyházi rendtartásokban
Görözdi Zsolt monográfiája a reformáció századának legjelentősebb protestáns egyházi rendtartásait vizsgálja gyakorlati teológiai szempontból, válaszokat keresve arra a kérdésre, hogy a tanrendszer milyen formában jelent meg az egyes egyházak szervezetében, hivatalaiban, szolgálati területein, egyházfegyelmi tevékenységében.
A III. szibillakönyv
Leírás
"Kezdetkor teremtette Isten az eget és a földet..." - kezdődik a Szentírás, amelyet örményül "Asztvacasuncs"-nak, azaz "Isten lélegzetének" hívnak.
Arménia a világon elsőként tette államvallássá a kereszténységet a 4. század elején. A Könyvek Könyvét örmény nyelvre ezt követően Meszrop Mastoc és tanítványai az 5. század közepén fordították le, amelyet az európai tudósok mély hódolattal "a bibliafordítások királynőjének" neveztek. Ettől fogva jellemezte Örményországot a könyvek kultusza, amely 1666-ban Amszterdamban az örmény nyelvű Biblia első kiadásában csúcsosodott ki.
Az Országos Széchényi Könyvtárban 2019-ben megrendezett kiállítás katalógusát és tanulmánykötetét tartja kezében az olvasó, amely ben az örmény nyelvű Biblia nyomdászat - és kultúrtörténeti, teológiai értékelése mellett az a sokrétű vallásgyakorlat is bemutatásra kerül, amely jellemezte az Oszmán Birodalom örmény-apostoli, örmény-protestáns és a Kárpát-medencében élő örmény-katolikus közösségeket. A kötetben bemutatott kéziratos és a legelső örmény nyomtatott Bibliák mellett a vallási hagyományokhoz kapcsolódó tárgyak rámutatnak az örmény társadalom kulturális, nyelvi és vallási sokszínűségére.
DR. KOVÁCS BÁLINT, egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Armenológiai Tanszékének vezetője. 2005-től a PPKE BTK ösztöndíjas történész doktorandusza, 2007-től a Halle-Wittenbergi Martin-Luther Egyetemen folytatott orientalisztikai doktori tanulmányokat. Doktori fokozatát a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerezte meg 2010-ben. 2008 óta a lipcsei Kelet-Közép Európa Intézetének, a GWZO-nak a tudományos munkatársa. Az MTA Köztestületének, a Society for Armenian Studies, az Association Internationale des Etudes Arméniennes és az Association for Slavic, East European, and Eurasian Studies tagja. Sorozatszerkesztője a GWZO/Böhlau Verlag kiadásában megjelenő Armenier im östlichen Europa - Armenians in Eastern Europe sorozatnak, valamint a PPKE és a L'Harmattan Kiadó együttműködésében megjelenő Studia Armenologica Hungarica sorozatnak.
VAHE TACHJIAN Libanonban született, doktori fokozatát történelem és civilizáció szakon szerezte a párizsi École des Hautes Études en Sciences Sociales-on. Kutatási témái közé tartozik többek között Kilikia, Szíria és Libanon két világháború közti francia megszállása, az örmények oszmán birodalombeli története és a közelkeleti menekültproblémák. Tachjian a berlini központú Houshamadyan projekt vezetője, amelynek célja az egykori Oszmán Birodalomban élő örmények helyi történelmének, mindennapi életének, kultúrájának rekonstrukciója és emlékezetének vizsgálata. A szerző 2016-tól a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Armenológiai Intézetének tudományos munkatársa.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Kovács Bálint, Vahe Tachjian |
| Megjelenés | 2021 |
| Terjedelem | 162 oldal |
| Kötészet | cérnafűzött, keménytáblás, védőborítós |
| ISBN | 9789634146049 |
| Sorozat | Studia Armenologica Hungarica |