Hasonló termékek
Templom mint teológia
,,Íme, ez a templom törvénye" (Ez 43,12) - hangzik Isten szava a prófétai látomás egyik hangsúlyos pontján. A jelen könyv nem az ezékieli templomvízió (Ez 40-48) klasszikus értelemben vett kommentárja, hanem a szöveg koncepciójának, rendezőelvének és alapmotívuma-inak bemutatása. Az értekezés a bibliai teológia, a vallástörténet, a vallástudomány, a liturgia-történet határmezsgyéin mozogva kulcsokat kínál a régi látomás értelmezéséhez és hátterének megfejtéséhez. Ezékiel tanítását és annak magyarázatát a kultusz kérdései kapcsolják össze, a kultusztörténeti megközelítés félreérthetetlen és izgalmas kérdéseket vet fel a mai olvasó számára.
Oszmán-örmények
Élet az anyaországban, a száműzetésben, a társadalom újjáépítése a diaszpórában
A könyv az örmények útját vizsgálja az Oszmán Birodalom kései éveitől a közel-keleti számkivetettetés első évtizedeiig.
Örmény élet az Oszmán Birodalomban
Az Oszmán Birodalomban élő örmények történelmének kutatását hosszú időn keresztül az első világháború idején történt genocídium határozta meg. Elke Hartmann jelen kötetében az ezt megelőző korszakba kalauzolja el az olvasót.
Quoniam tecum est fons vitae in lumine tuo videbimus lumen
A Szentlélek anyai arca
A trinitológia alapjaihoz kötődő koncepció a magyar székelyföldi Boldogasszony-kultuszt, a néphagyományban is átörökített elemeit (Babba-Mária) a mezopotámiai kultusszal "villantja" össze.
Antifilozófusok. Huszonöt időszerű kérdése a kereszténységhez
A könyv olyan radikális keresztény, vagy a kereszténységen töprengő gondolkodók, alkotók egy-egy kérdését mutatja be, akik az európai bölcseleti hagyománynak a görög hagyományoktól eltérő, más fókuszát teremtették meg. Ez részben az akadémiai filozofálással való szembehelyezkedésből, részben pedig e gondolkodók többségére jellemző keresztény hitükből ered. Közös bennük az, hogy a kereszténységhez intézett kérdésük magában rejt egy antifilozófiai hozzáállást, éspedig azáltal, hogy elfogadják azt a kihívást, amelyet Pál apostol a Korinthusiakhoz írt I. Levelében a kereszténység gondolkodási formájáról adott: a keresztről való tanítás őrültség a filozófus elme számára - illetve Pascallal szólva: Ábrahám, Izsák és Jákob Istene nem a filozófusok istene. Az antifilozófus kifejezés Alain Badiou terminusára utal, aki Pál apostolt nevezte így. A szerzőnő kérdése ez: Vajon együtt tudunk-e még gondolkodni a nagy keresztény írókkal és alkotó egyéniségekkel, vajon megmozdítanak-e bennünk valamit azok az elementáris egzisztenciális kérdések, melyek foglalkoztatták őket a Bibliával folytatott beszélgetéseik során? Vajon van-e még a keresztény gondolkodásban elég élet ahhoz, hogy átvegye a stafétabotot ezektől és persze más elődöktől.
Református templomok
2010 - 2020
A kötet a Magyarországon 2010 és 2020 között épült református templomok tizenöt szép példáját mutatja be.
Leírás
"Kezdetkor teremtette Isten az eget és a földet..." - kezdődik a Szentírás, amelyet örményül "Asztvacasuncs"-nak, azaz "Isten lélegzetének" hívnak.
Arménia a világon elsőként tette államvallássá a kereszténységet a 4. század elején. A Könyvek Könyvét örmény nyelvre ezt követően Meszrop Mastoc és tanítványai az 5. század közepén fordították le, amelyet az európai tudósok mély hódolattal "a bibliafordítások királynőjének" neveztek. Ettől fogva jellemezte Örményországot a könyvek kultusza, amely 1666-ban Amszterdamban az örmény nyelvű Biblia első kiadásában csúcsosodott ki.
Az Országos Széchényi Könyvtárban 2019-ben megrendezett kiállítás katalógusát és tanulmánykötetét tartja kezében az olvasó, amely ben az örmény nyelvű Biblia nyomdászat - és kultúrtörténeti, teológiai értékelése mellett az a sokrétű vallásgyakorlat is bemutatásra kerül, amely jellemezte az Oszmán Birodalom örmény-apostoli, örmény-protestáns és a Kárpát-medencében élő örmény-katolikus közösségeket. A kötetben bemutatott kéziratos és a legelső örmény nyomtatott Bibliák mellett a vallási hagyományokhoz kapcsolódó tárgyak rámutatnak az örmény társadalom kulturális, nyelvi és vallási sokszínűségére.
DR. KOVÁCS BÁLINT, egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Armenológiai Tanszékének vezetője. 2005-től a PPKE BTK ösztöndíjas történész doktorandusza, 2007-től a Halle-Wittenbergi Martin-Luther Egyetemen folytatott orientalisztikai doktori tanulmányokat. Doktori fokozatát a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerezte meg 2010-ben. 2008 óta a lipcsei Kelet-Közép Európa Intézetének, a GWZO-nak a tudományos munkatársa. Az MTA Köztestületének, a Society for Armenian Studies, az Association Internationale des Etudes Arméniennes és az Association for Slavic, East European, and Eurasian Studies tagja. Sorozatszerkesztője a GWZO/Böhlau Verlag kiadásában megjelenő Armenier im östlichen Europa - Armenians in Eastern Europe sorozatnak, valamint a PPKE és a L'Harmattan Kiadó együttműködésében megjelenő Studia Armenologica Hungarica sorozatnak.
VAHE TACHJIAN Libanonban született, doktori fokozatát történelem és civilizáció szakon szerezte a párizsi École des Hautes Études en Sciences Sociales-on. Kutatási témái közé tartozik többek között Kilikia, Szíria és Libanon két világháború közti francia megszállása, az örmények oszmán birodalombeli története és a közelkeleti menekültproblémák. Tachjian a berlini központú Houshamadyan projekt vezetője, amelynek célja az egykori Oszmán Birodalomban élő örmények helyi történelmének, mindennapi életének, kultúrájának rekonstrukciója és emlékezetének vizsgálata. A szerző 2016-tól a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Armenológiai Intézetének tudományos munkatársa.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Kovács Bálint, Vahe Tachjian |
| Megjelenés | 2021 |
| Terjedelem | 162 oldal |
| Kötészet | cérnafűzött, keménytáblás, védőborítós |
| ISBN | 9789634146049 |
| Sorozat | Studia Armenologica Hungarica |