Hasonló termékek
Boldogságmutató
A Boldogságmutató csodálatra méltó és rendkívül aktuális regény egy örök optimistáról, aki mindhalálig küzd a saját és a szerettei életéért.
Európai Unió Irodalmi Díj (2015)
Az álmok kalligráfiája
„Akkora volt ennek az asszonynak a kiábrándultsága, olyan rettenete és olyan elviselhetetlen a szerelmi csalódása, hogy minden valóságérzékelése elhagyta, amikor ráfeküdt azokra a használhatatlan síndarabokra?"
Regény, 1987
„Ez az ember írt egy cikket az Időjárásról. A Dagningen 1. oldalára volt nyomtatva, és a következő diadalmas címmel szökött az előfizetők szemébe: „A JÚLIUS JOBB VOLT, MINT AMIT AZ EMBEREK SZERETTEK VOLNA”
A Regény, 1987 című könyvében – melyért 1989-ben elnyerte az Északi Tanács Irodalmi Díját – Dag Solstad belső monológ formájában meséli el az 1960-as és 70-es években felnőtté váló generáció történetét, meghatározó közösségi élményeit.
Átmeneti rítusok.
A magyar társadalolmtudományi könyvkiadás nagy adósságai közé tartozik a 20. század elejének klasszikus vallásantropológiai értekezése, Arnold van Gennep Átmeneti rítusok című műve. Noha közel száz évvel ezelőtti (1909) megjelenése óta a rítuskutatás egyik alapművévé (és nyomában az "átmeneti rítus" fogalma mára általánosan bevett terminus technicusszá) vált, a magyar olvasóközönség számára mindeddig nem volt hozzáférhető magyar nyelven.
A Grimm-meséktől a modern mondákig
Folklorisztikai tanulmányok
A kötet tanulmányaiban a klasszikus epikus szájhagyományra vonatkozó elemzések mellett a kortárs folklór jelenségei is sorra kerülnek: az angyalok óvó-elhárító tevékenységét alátámasztó, az interneten és a könyvesboltok polcain egyaránt nagy népszerűségnek örvendő elbeszélések variálódásáról és előképeiről éppen úgy képet kaphatunk, mint az eltűnő stopposról, a szőnyegbe tekert és elveszített halott nagymamáról, a moziban hagyott fertőzött injekciós tűről szóló városi/modern mondák nemzetközi és magyar kutatástörténetéről.
A test fényei
Valère Novarina a mai francia színház meghatározó egyénisége. Enigmatikus alkotásai rendkívül izgalmas kérdésfeltevésekből, végtelen hosszú névlistán feltüntetett furcsa nevű alakok jövésmenéséből, kitalált tárgyakból és meglepő akciókból állnak. Folyamatosan az emberi létezés misztériumára kérdez rá. Az ürességre és a csendre, amelynek nekiütközünk, ennek az űrnek és csendnek a „kinyilatkoztatásával” válaszol – egy forrásvízként áradó, vibrálóan játékos nyelven.
Erdős Lajos mesei világa és meséi
Munkáinak fő témája a saját csoport és a másik csoport(ok) viszonyának ábrázolása, valamint az etnikai sztereotípiák szerepe a különböző folklór műfajokban. Magyarországon főképpen cigány mesemondókkal, cigány mesék gyűjtésével, elemzésével és kiadásával (magyar, cigány, francia, illetve angol nyelven) foglalkozott.
A tyukodi Erdős Lajosnál először 1956-ban és 1961-ben, majd hosszú szünet után 1984-ben és 1985-ben jártak a kutatók, hogy mesekincsét lejegyezzék, de szövegeinek kiadására csak most került sor.
Varázs/szer/tár
Varázsmesei kánonok a régiségben és a romantikában
Milyen volt és milyennek látták a 18-19. század írói és olvasói a mese műfaját? Milyen hatása volt a népmeséknek az érzékenység és a romantika szépirodalmára? Értjük-e még a mesei funkciók és motívumok szerepét a Fanniban, a Tempefőiben és más klasszikusokban?
Leírás
„Egy ajtót látok, rajta írás, krétával, könnyen letörölhető, futó valami, az idő is fut, mondják, na, előlem biztos nem fog elfutni, külön előlem nem is, de előlünk, mindannyiunk elől annál inkább, így hát előlem is, úgyszólván tömeges menekülés veszi majd kezdetét, én már fel sem tűnök abban a sokaságban, hiszen az idő fut mindenki elől, nem mintha megfutamodna bárkitől, az idő nem fél senkitől, semmitől, fut minden erőlködés és izgalom nélkül.”
Elfriede Jelinek úgy ír, mintha zenét komponálna. Radikális újító, a színházi nyelv mestere. Darabjai már rég nem egyénekre szabottak, inkább a mediatizált világot jelenítik meg. Nála a közvélemény hangja szól, sokszor kórusszerűen; elcsépelt közhelyek, üres sztereotípiák, ám a felszín hullámzása mindig a mélyben kavargó indulatokkal terhes, ettől felkavaró. A Téli utazás Schubert azonos című dalciklusára épül. Jelinek életművén belül kivételesen személyes alkotás. Hiába Nobel-díjas, az írónő marginális helyzete nem változott. Továbbra is küzd a közízléssel, a „sielő nemzet” mentalitással, a történelmi felejtéssel. De főleg az idővel küzd, és ez a küzdelem rendre a művek javára dől el, mindig az élet húzza a rövidebbet. A Téli utazás virtuóz nyelvi csörte az elmúlással, mosolyogtató Freud-pamflet az anya-leány viszonyról, és az írónő fájdalmas szembenézése saját lelkiismeretével az alzheimeres apa nagymonológjában. Hipermuzikális, költői szöveg, igazi bécsi hang, amely a létezés szakadékai fölött táncol.
ELFRIEDE JELINEK 1946-ban született. Elvégezte a bécsi konzervatóriumot orgona szakon. Költőként kezdte pályafutását, ötven éve publikál. Eddig tíz regénye, csaknem negyven színműve és számtalan esszéje jelent meg. Írásait rendkívüli esztétikai igényesség jellemzi, amellett elkötelezetten politikus alkotó. Életműve kezdettől a viták kereszttüzében áll. 2004-ben Nobel-díjat kapott. Fő művei: A zongoratanárnő, Kéj, A holtak gyermekei (regények), Burgtheater, Rohonc, Egy sportdarab, Bambiland (színművek).
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Elfriede Jelinek |
| Megjelenés | 2017 |
| Terjedelem | 188 oldal |
| Kötészet | puhatáblás |
| ISBN | 9789634142874 |
| Sorozat | Világ-szép-irodalom |