Hivatalos megnyilatkozások a zsidó-keresztény párbeszédben

A Békés Gellért Ökumenikus Könyvek sorozatának negyedik darabja a kétoldalú vallásközi párbeszédek közül elsőként a keresztények számára – és reményeink szerint a zsidók számára is – a legfontosabbat, e két vallási hagyomány kapcsolatát vizsgálja, fontos forrásszövegek tükrében.

E könyv középpontjában Dosztojevszkij alkotóművészetének keresztény szempontú megközelítése áll: az író legjelentősebb regényei alapján az un. pozitív szépségű hősök valódi kontextusát tárja fel. A szerző az életművet a Krisztusról szóló regény megírásának egyetlen nagy kísérleteként értelmezi. E hőstípusok életműbeli fejlődését nyomon követve bontakozik ki az olvasó előtt a Dosztojevszkij által abszolútnak tartott pozitív szépség, a közvetlen Krisztus-kép.

Ahol emberekről van szó, ott nem lehet menedzselni. Embereket csak vezetni lehet. De vajon az embervezetés művészete tanulható-e? A vezetői képességeket el lehet-e sajátítani? Mennyit számít a vezető személyisége? Melyek egy jó vezető legfontosabb teendői? Van-e különbség férfi és női vezetési stílus között? Miért kell ma bátorság a tekintély gyakorlásához? Hogyan kerülhetjük el a hatalmunkkal való visszaélés csapdáit?

Szerb János-emlékkötet

Szerb János 1980-től a Magyar Tudományos Akadémia Orientalisztikai Munkaközösségének tudományos kutatója, majd 1982-től a Bécsi Egyetem tibetológiai- és buddhizmuskutató intézetének munkatársa volt. A fiatalon elhunyt tibetológus tudományos pályáját egyrészt a széleskörű tájékozódás és tájékozottság, másrészt bizonyos fontos témák mélyenszántó feldolgozása, s számos, a nemzetközi tudományosság számára is értékes publikáció jellemzi.

A kolozsvári Szentlélek-ispotály kora újkori története

Mit tud tenni egy kora újkori város a fogyatékosokkal, a "kóborgó szegényekkel", a rászorulókkal? Hogyan gondoskodik a falai közé húzódó hajléktalanokról, az árván maradt, vagy a törvénytelen születésű, kitett gyermekekről? Hogyan viszonyul a koldusokhoz, a magukat ellátni képtelen magányos öregekhez? A mai napig aktuális és sokszor megoldatlan kérdésre a régi korok válasza az ispotály, azaz a szociális gondoskodás központja volt.

Salamon zsoltárai egy 18 költeményből álló gyűjtemény. A Biblia neves királyának neve mögött rejtőző szerző gondolkodásmódja közel áll a farizeusok gondolatvilágához, egyértelműen mégsem azonos vele; éles szemmel figyelte kora történelmének alakulását, és felfedezte benne Isten működését.