Hasonló termékek
A kincskeresés 400 éve Magyarországon
Kötetünk egyfelől ennek a kincskeresés mágiatípusának az eddig csak alkalmanként kutatott válfajait és csak esetenként kiadott forrásait mutatja be (azaz magukat a kincskereső kézikönyveket); másfelől pedig olyan peres forrásokat publikál, amelyek a kézikönyvek használatáról árulkodnak.
Hiedelem és hagyomány
Kommunikáló kultúrák
A kötet a nyelvi és kulturális infrastruktúra, valamint a kultúraközi kommunikáció kérdéseit járja körül. Egy empirikus kutatás részletes bemutatása során arra is rávilágít, hogy a relatív földrajzi közelség és a történelmi-kulturális sorsközösség, vagy hasonlóság esetén sem tekinthetünk el az interkulturális sajátosságok figyelembe vételétõl.
Az antropológia keresése
Válogatott tanulmányok
Dr. Kunt Ernő (1948-1994) a kultúra egészét vizsgáló modern antropológia egyik első, meghatározó hazai mestere. Hitt a kultúrák szerves továbbélésében és komplex kutathatóságában; eredeti szakmáját, az etnográfiát nem csupán a paraszti életmód nosztalgikus leírásának tekintette, hanem élő, életképes tudománynak, amely nem áll ellen az új módszerek és eszközök bevezetésének, s amelyet filozofikus valóságértelmező szemlélet jár át. A jelenkor jellegét vizsgálva egyre nagyobb súlyt helyezett a vizuális kommunikáció és önkifejezés kreatív megfigyelésére. A kutatás, gyűjtés, tanulmányírás, előadás mellett maga is rajzolt, festett, fotografált.
Leírás
„Angyalföld-kertváros története Trianontól kezdődik, és benne van a nagyhatalmi politika, a nemzetállami elképzelések és megvalósítások, Jalta, a kitelepítések, ’56, a földönfutók és a rendszerváltás históriája"- Ember Judit így összegezte az angyalföldi OTI-telepről készült ötórás dokumentumfilmjének lényegét. Ugyanezt mondhatjuk kötetünkről, amelyben egy kiterjedt kutatás eredményeit foglaltuk össze. A teleppel kapcsolatos dokumentumok közlése mellett helytörténeti, városi néprajzi, városantropológiai tanulmányokban foglalkozunk az angyalföldi kertváros múltjával, jelenével és a változások irányaival.
Az angyalföldi OTI-telep (eredeti nevén Horthy Miklós kertes családi ház telep) Budapest első, egész városrészt alkotó, egységesen beépülő családi-házas lakóterülete volt. Építését Horthy Miklós kormányzásának 10 éves jubileuma alkalmából, törvényhozási úton határozták el a kormányzó feleségéről Magdolnavárosnak elnevezett XIII. kerület északi részén. A változatos, főként népies stílusú sor-, iker- és szabadon álló házak építését 1940-ben kezdték. 1944-re 751 földszintes házat vehettek birtokba a sokgyermekes munkáscsaládok és tisztviselők. A központi térre tervezett emeletes lakóházak és a kultúrház építését a háború félbeszakította, végül megváltoztatott tervek szerint csak 1949-re fejezték be.
A rendszerváltás után az addig tanácsi bérlemények magántulajdonba kerültek, s ezzel a kertvárosi telep felértékelődött az ingatlanpiacon. Az új beköltözők révén egyre inkább elveszíti eredeti építészeti arculatát, miközben a társadalmi összetétellel együtt a lakosság kapcsolatrendszere is átalakul.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Juhász Katalin (szerk.) |
Megjelenés | 2012 |
Terjedelem | 270 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 9789632364957 |
Sorozat | Documentatio Ethnographica sorozat |