A kereszténység szentháromsági istenképe

A kereszténység legbelsőbb titkának tekintett Szentháromságra irányuló hívő reflexió meglepő módon csak az elmúlt évtizedekben került a teológiai érdeklődés homlokterébe. A mára kialakult számos különböző szentháromságtani elmélet azonban hiányérzetet is kelt: az egyházi dogma türelmes, higgadt, elmélkedő megértési kísérletei híján a hívő tudat egyre nehezebben tud eligazodni a bonyolult elgondolások között. Bertram Stubenrauch bibliai alapú esszéje pontosan ilyen türelmes gondolatmenettel szolgál, sőt a konkrét életet, a konkrét egyházi létezést előtérbe állító könyvében önálló megértési javaslatokat is kidolgoz.

A huszadik századi katolikus teológusok a Sensus Fidei Fideliumról szóló tanítást a hagyományteológia, a megújult egyháztan és a világi hívek szerepéről szóló teológiai reflexió hármas összefüggésében elevenítették fel. Markáns hangsúlyt kapott, hogy az egyház nem azonosítható a papsággal, hogy a Szentlélek vezetése alatt álló teljes egyház képezi a hagyományozás szervét és lesz annak alanyává, valamint hogy a világi híveknek is aktív szerepe van az apostoli hit továbbadásában. A Tanítóhivatal a dicsőséges Szent Szűz mennybevételének dogmájához vezető konzultáció kapcsán is támogatta ezeket a teológiai tendenciákat, ahogy a II. Vatikáni Zsinat döntéseiben is a sensus fideiről szóló tanítás felelevenítését és megerősítését szorgalmazta.

Az Ószövetség megértésének lehetőségei

A különböző magyarázatok, ahogyan az ókorban, úgy ma is eltérő vallási/felekezeti közösségeket alkotnak. Ez a kötet a magyarázatok lehetőségeinek feltárásával, az Ószövetség jobb megértésén túl, talán segíthet felismerni, hogy bár – Martin Buber „szoba“-hasonlatával élve – különböző szobákban élünk, de egy házban, és az egyes szobáknak van a másikra nyíló ajtaja-ablaka, s kiderül, hogy alapvetően közös világra s közös irányba, Istenre nézünk.

A szenvedő ember stációi

E könyv nem tesz kísérletet a Jób könyvével kapcsolatos valamennyi kérdés megválaszolására, amiképp e szemléletmódok teljes palettájának lefedésére sem. Ellenkezőleg, a bevezető fejezetben Konrad Schmid nyújt elemző betekintést a könyv felépítésébe, amely a könyvet teljes egészként láttatja. Az ezt követő fejezetekben Manfred Oeming ad éles látleletet a könyv különböző felvetéseiről, beleértve a dialógusok összefoglalását, Jób monológját, Elíhu beszédét ("az ellen-monológot"), Jób találkozását Istennel és az út végállomását. A két szerző tudományos és teológiai megközelítése a könyv közérthető, gazdagító olvasatát nyújtja.

Patrisztikus tanulmányok

E tanulmánykötet az ókeresztény filozófia témakörében folyó mai magyar munkálatok eredményeiből közöl reprezentatív válogatást. A kötet írásai a hazai patrológia helyzetével, az Egyház születésének, a teológia kialakulásának, ember és világ viszonyának, valamint az egyházatyák utóéletének kérdésköreivel foglalkoznak. Így az itt közölt elemzésekből egyúttal a patrisztika egészének íve, értékvilága és jelentősége is körvonalazódik. A kötet mind a szakemberek, mind pedig a filozófia, teológia, egyháztörténet, klasszika-filológia terén tájékozódni kívánó olvasóközönség, egyetemi ifjúság érdeklődésére számot tarthat.

Tanulmányok Xeravits Géza emlékére 50. születésnapja alkalmából

Karl Rahner szentháromságtana a mai teológia összefüggésében

Bármily meglepő, Karl Rahner csak egészen ritkán jelentetett meg rendszeres értekezést a katolikus dogmatika egy-egy kérdéséről. E csekély számú írása közé tartozik a szentháromságtan összefoglalására vállalkozó tanulmánya, amely azért is számít kivételesnek az elmúlt fél évszázad teológiatörténetén belül, mert felekezettől függetlenül minden jelentős teológus állást foglalt az értekezésben kifejtett alapvető tételekkel kapcsolatban.