Hasonló termékek
Átmeneti rítusok.
A magyar társadalomtudományi könyvkiadás nagy adósságai közé tartozik a 20. század elejének klasszikus vallásantropológiai értekezése, Arnold van Gennep Átmeneti rítusok című műve. Noha közel száz évvel ezelőtti (1909) megjelenése óta a rítuskutatás egyik alapművévé (és nyomában az "átmeneti rítus" fogalma mára általánosan bevett terminus technicusszá) vált, a magyar olvasóközönség számára mindeddig nem volt hozzáférhető magyar nyelven.
Magyarország története az ókorban: Kelták és rómaiak
Szabó Miklós és Borhy László akadémikusok több évtizedes kutatási tapasztalatukra és tudományos eredményeikre támaszkodva készítették el ezt az összefoglalást, amely részletesen és széles földrajzi valamint történelmi és kulturális összefüggéseiben taglalja Magyarország területe késő vaskori népeinek és római kori lakosságának történelmét.
Ausztrália bennszülött nyelvei
A világ nagy nyelvcsaládjai közül Magyarországon jóformán csak az indo-európai és néhány eurázsiai nyelvcsalád ismert jobban. Szinte semmit sem tudunk az afrikai, az amerikai indián vagy az óceániai nyelvekről és nyelvcsaládokról, történelmükről, nyelvi jellegzetességeikről. Ezt a hiányt pótolja az ausztráliai bennszülött nyelvek vonatkozásában Vászolyi Erik nyelvészprofesszor műve, amelyben saját, több évtizedes helyszíni tapasztalata alapján vezeti be az olvasót az ötödik kontinens bennszülött nyelveinek világába. Könyve első részében e nyelvek csoportosításának, átírásának, kutatásának problémáiról és történetéről szól; a második részben részletesen bemutatja az ausztráliai bennszülött nyelvek hangtani, nyelvtani és mondattani jellegzetességeit és problémáit, amelyek az európai nyelvekhez szokott olvasó számára a reveláció erejével bírnak.
Kontextus és fenomén
Igazság, evidencia és tapasztalat Edmund Husserl munkásságában
"A lappangó észt önnön lehetőségeinek megértésére ösztönözni, s ezáltal beláttatni vele, hogy a metafizika lehetősége az igazi lehetőség" - olvashatjuk Edmund Husserl program-meghatározásában. A munkásságát részben a klasszikus metafizika kritikájának szentelő filozófus végső célja ugyanis nem a metafizika mint olyan elvetése volt, hanem annak megreformálása, és biztos alapokra helyezése. Az, hogy választ adjon "a végső és legfőbb kérdésekre". Ebben a vállalkozásban az igazság fogalma kitüntetett szerepet játszott nála.
Kontextus és fenomén II.
Az igazság problémája az időtudat és a keletkezés husserli filozófiájában
A jelen kötet a korábbi munka (Kontextus és fenomén I. - Igazság, evidencia és tapasztalat Edmund Husserl munkásságában) fonalát veszi fel, és viszi tovább - azonban önálló könyvként is olvasható.
Leírás
Első pillantásra e könyv mind formailag, mind tartalmilag két teljesen különböző részből áll. Aki azonban elolvassa, megértheti, miként kapcsolódhatnak össze egymással – elsősorban a tapasztalatfolyamon belül – radikálisan különböző jellegű elemek. Az efféle összefonódás egyrészt csak olyan folyamatokat jellemez, amelyekben képes valami új megjelenni, amelyekben valami létrejön, tehát amelyek a keletkezés fogalmával írhatóak le; másrészt nem elemezhető anélkül, hogy meg ne értenénk, mit is jelent az újkori filozófia egyik legfontosabb, legtöbbet tárgyalt, ám egészen a 19. század végéig kevéssé értett fogalma: a végtelen. Mindez magyarázza a könyv címét: Keletkezés és végtelen.
A keletkezés problémájához a könyv első felében a tíz éve elhunyt magyar filozófus, Tengelyi László életművének feldolgozásán keresztül közelítek, aki eredeti módon járult hozzá a kortárs francia fenomenológia törekvéseihez. A végtelen problémáját a második részben Georg Cantor 19. századi matematikus majdhogynem minden előzményt nélkülöző, „radikálisan új” gondolatainak sajátos interpretációja révén tárgyalom. Ha végigkövetjük, miként szövődik kapcsolat e két igen eltérő elképzelés között, akkor, azt hiszem, nem csupán a keletkezés természetét érthetjük meg, hanem megismerhetünk egy olyan új koncepciót is, amely képes felváltani a tudatról, illetve a tapasztalatfolyamról évszázadok óta alakuló modernkori felfogást.
Komorjai László (1968): filozófus. Jelenleg a Budapesti Metropolitan Egyetem egyetemi docense. Tanulmányait Magyarországon az ELTE-n (először a TTK-n, majd a BTK-n), később pedig Belgiumban a Leuveni Katolikus Egyetemen végezte, és ez utóbbi egyetemen doktorált. A fenomenológia, a nyelvfilozófia, illetve a logika- és matematikafilozófia bizonyos kérdései foglalkoztatják.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Komorjai László |
| Megjelenés | 2025 |
| Terjedelem | 496 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 978-963-646-122-5 |
| Sorozat | Aspecto-könyvek sorozat |