Esszék és tanulmányok Bodor Ádámról

A látszat ellenére egy térképet tart kezében az érdeklődő. Egy térképet, a kortárs magyar irodalom kétségkívül egyik legnagyszerűbb írójának, Bodor Ádámnak sűrűn benőtt útvesztőihez, amely a "korai novellákon, majd a szerző számára szélesebb ismertséget hozó regényeken, végül a díjnyertes interjúköteten át kalauzolja az olvasót. De vigyázat! Az útjelzések bizony csalhatnak! Hiába válogatták össze szerkesztők a kartográfusok nemes csapatát Balassa Pétertől Margócsy Istvánon és Szirák Péteren át Angyalosi Gergyelyig, hiába gyűltek össze ifjú térképészek, hogy felülvizsgálják a mesterek munkáit, hozzáadva a saját perspektívájukat: az útnak nekivágni így is nagy kihívás. Csak kalandvágyóknak javasolhatjuk, akik megfelelő kétkedéssel fogadják az útmutatásokat -- annyi viszont előre is elárulható, hogy számos rafinált csapda várja majd őket...

Keats viszonylag későn kezdett írni, s nem volt még egészen huszonhat éves, mikor tüdővészben meghalt. E roppant szűkre mért idő alatt azonban megírta azokat a remekműveit, melyekben – Szerb Antal szerint – „a költő »intenzitásában« már olyan igazságokról beszél, amelyek túl vannak megismerésünk határain – és elfog bennünket a horror sacri”.

Tanulmányok az angol romantikáról

E kötet tanulmányai egyrészt az angliai romantikus korszak elméleti és költészeti konstrukcióit (Blake, Wordsworth, Coleridge és Keats), másrészt a romantikus látásmód és műeszmény előzményeit (Shaftesbury, Burke, Charlotte Smith) és recepciójának néhány aspektusát vizsgálják (preraffaeliták, pszichoanalízis). 

Tanulmányok Kertész Imréről

A Dajka Gábor Társaság által 2002 tavaszán rendezett konferencia anyagára alapozó kötet a legifjabb irodalmárnemzedék Kertész-képébe nyújt bepillantást, bizonyítva, hogy az immár Nobel díjas szerző a hivatalos elismerés előtt is népszerű kutatási téma volt a fiatalok körében - miközben a konferenciához hasonlóan a kötetben is szerepet kap egy-egy valamivel idősebb pályatárs (Margócsy István, Schein Gábor).