A végtelen fenomenológiája

Szabó Zsigmond sorozatnyitó könyve, mely világosságánál és pontos elemzéseinél fogva méltán érdemelte ki a 2004-ben először kiosztott díjat, az első magyar monográfia Maurice Merleau-Ponty-ról, a XX. század egyik legnagyobb hatású francia gondolkodójáról.

Voigt Vilmos új kötete meglepetés: a szent teológia legnagyobb alakját, Aquinói Tamást veszi vizsgálat alá oly szempont szerint, amelyet a legkevésbé várnánk: azt vizsgálja, miként és mennyiben érvényesül a mágia ismerete a szent szerző munkáiban. Tamás nemcsak ismerte, hanem el is ismerte a mágia elméletét és gyakorlatát, miközben okosan meghúzza e népi tudás érvényének teológiai határait. A szerző egy élet nagy becsben tartott munkásságát új irányban bővítve rámutat Tamás mágiafelfogásának hátterére, forrásaira, ezáltal kínálva igazi intellektuális csemegét az érdeklődő olvasónak.

Igazság, evidencia és tapasztalat Edmund Husserl munkásságában 

"A lappangó észt önnön lehetőségeinek megértésére ösztönözni, s ezáltal beláttatni vele, hogy a metafizika lehetősége az igazi lehetőség" - olvashatjuk Edmund Husserl program-meghatározásában. A munkásságát részben a klasszikus metafizika kritikájának szentelő filozófus végső célja ugyanis nem a metafizika mint olyan elvetése volt, hanem annak megreformálása, és biztos alapokra helyezése. Az, hogy választ adjon "a végső és legfőbb kérdésekre". Ebben a vállalkozásban az igazság fogalma kitüntetett szerepet játszott nála.

Hermeneutikai útkeresések

Ateista érvek a mai angolszász filozófiában

– Hans-Georg Gadamer és a nyelv hermeneutikája

Az ismétlés című könyv – két másik művel együtt, amelyek közül az egyik a Félelem és reszketés – 1843 októberében jelent meg Koppenhágában. Kierkegaard rövid élete (1813-1855) alatt elképesztő mennyiségű könyvet írt, talán egy személyben volt zseni és grafomán, mind a művek minőségét, mind azok mennyiségét tekintve. Ez a mű, amely egyszerre híres regényes formában megírt szerelmi történetéről és egészen különös erővel megjelenített Jób- értelmezéséről, az idők során a szerző egyik legismertebb és legkedveltebb írása lett. Rilkét például arra készteti, hogy dánul tanuljon azért, hogy a szerző műveit eredetiben olvashassa. Az ismétlés a világirodalom egyik legszebb és legszemélyesebb vallomása a szerelemről. Személyes és szenvedélyes.