Ki lehet az a 18. századi ismeretlen művész, aki a szamosújvári plébánia képét festette… Hogyan lett kiválasztott
a Moldvából áttelepült örmény fiú, akit már kezdettől fogva ellenállhatatlanul vonzott a művészet… S talán még
ennél is rejtélyesebb, hogy ki az az ismeretlen alak, aki minden jel szerint utólag került az évszázadokkal ezelőtt
készült festményre… Ezekre a kérdésekre keres lehetséges választ a szerző a 21. század digitális őrületéből
visszatekintve háromszáz évvel ezelőtti történelmünkre… A 17. század legvégére, amely egy új korszak kezdete
Erdélyben. A török visszaverése, a karlócai béke, a Habsburg uralom alá került fejedelemség integrálódása
az Osztrák-Magyar Monarchiába ugyanis lehetőséget teremtett arra, hogy újabb lendületet kapjon az újkori
történelem. Nemzetségek keltek útra, vallási felekezetek feszültek egymásnak, hogy az állandó török fenyegetettség
traumájának az elmúltával új élet kezdődjön a felszabadult területeken. Forrongott, változott minden… Különösen
érvényes ez az örmény lakosságra, amely I. Apafi Mihály fejedelem hívására keresett új hazát Erdélyben, miközben
évezredes gregorián hitét, térítőjük, Oxiende Verzerescu biztatására, katolikus hitre cserélte. Ám azzal, hogy az
áttelepült örménység, személyes boldogulását fontolgatva, újragondolta létét Európában, folyamatos
lépéskényszerbe sodorta magát. Döntéseikkel adott esetben egész népük jövőjét alapozták meg.
Vagy tették kockára.