Mennyit keresett Thomas Mann A Buddenbrook ház című regénnyel? S ha ezen túllépünk: mennyire értelmes gazdaságtörténetileg az, amit Mann leír? Mit jelentett a „polgárosodás” Magyarországon? Mire jók a szépirodalmi szövegek a tőkés nagyvállalkozók vizsgálatában? Mit sejtet a díjalapító Baumgarten Ferenc rokonának (Bernátnak) a végrendelete? Többek között ilyen kérdéseket is érint ez a könyv.

Ezek az eszmetörténeti tanulmányok részben akkor születtek, amikor a politikai, történelmi vagy társadalmi kontextus jelentősége háttérbe szorulni látszott a forma, a szemiotika és a jelölővel való játék mögött. Mára az eszmetörténetben újra megjelent a gazdasági érdeklődés, s evvel párhuzamosan néha a közgazdaságtanban is teret kap a felismerés, miszerint a történelem számít.

Halmos Károly (1955, Budapest) szakmai végzettségét tekintve közgazda, ám tudományos fokozatát (az ELTE Bölcsészkarán) már történelemből szerezte. Egy évnyi levéltároskodás után negyven évnyi oktatói és kutatói pályáját is lényegében ezen a két egyetemen futotta be. A kötetben szereplő tanulmányok eredetileg többek között az Aetas, a Korall, a Századvég és a Szociológiai Szemle lapjain jelentek meg.