Hasonló termékek
A közlegelők komédiája
Takács-Sánta András (1974) ökológus, az ELTE docense - a Társadalomtudományi Karon a humánökológia mesterszak igazgatója, a Természettudományi Karon a Környezettudományi Centrum munkatársa. A helyi ökoközösségeket segítő Kisközösségi Program szakmai vezetője. Korábbi könyve Bioszféra-átalakításunk nagy ugrásai címmel jelent meg a L'Harmattan Kiadónál.
Közösség által támogatott mezőgazdaság
A könyv segítségével az olvasó megismerheti a közösség által támogatott mezőgazdaság történelmi és földrajzi hátterét, a módszer lényegét, alapelveit, alkalmazhatóságát, valamint kidolgozásának és megvalósításának részleteit. A gyakorlatba történt átültetését néhány jó példa illusztrálja.
A fenntarthatóság pedagógiája
Jól tudjuk, hogy a magyar társadalom csak akkor lesz képes sikeres válaszokat adni a 21. század globális kihívásaira, ha széles körben is polgárjogot nyer a fenntarthatóság szemlélete, az élhető természeti és társadalmi környezet megóvásának közös felelőssége. A fenntarthatóságot célként kitűző komplex nevelési munkában kiemelt szerepet játszik az iskola, amelynek – többek között – közvetítenie kell ezt a közös felelősséget a felnövekvő nemzedékek számára.
Bioszféra-átalakításunk nagy ugrásai
Hogyan vált az idők folyamán az ember bioszféra-átalakító tevékenysége olyan hatalmas mértékűvé, mint amilyen napjainkban? Miként érhetnénk el azokat a viselkedési változásokat, amelyek nyomán környezeti problémáink enyhülnének? Hogyan mérsékelhetnénk a környezeti problémák közvetlen kiváltó okait?
Spontán értelemképződés módosult tudatállapotokban
Trauma, álom és pszichedelikus élmény
Azok a bizonyos könnyű léptek I. - Ökológia és rendszerelmélet
"Könnyű léptekkel járj tavasszal, Földanya áldott állapotban van" - mondják az indiánok. Azt értik alatta, hogy a Föld, a görög mitológiában a széleskeblű ősanya, Gaia ( Gea ) az, amely a földi életet hordozza és az ember csak egy lény a sok közül, mely testét tapodja. Ám emberlétünk nem csak áldás, átok is: azok a módszerek, technikák, átalakítások, amelyeket tiszteletlenül végrehajtunk az ősanya testén, hogy civilizációnkat felépítsük és bonyolult társadalmainkban még bonyolultabb emberi- gazdasági kapcsolatok hálóit fonjuk, alapvető érdekellentétben állnak a természeti folyamatokkal és a rendszerrel, amelyből kinőttünk.
Az új Gyűrűfű
A korombéli ember sok mindent átélt már ebben az országban. Éppen elkerülte a szörnyű ötvenes éveket, az amnesztia után eszmélt és mire felnőtt lett, recsegni ropogni kezdett a szocializmus remek épülete. Aztán beköszöntött a vad kapitalizmus, eredetinek egyáltalán nem nevezhető tőkefelhalmozás, a köztulajdon kiárusításának kora. A következő fordulóban az intézményesített tolvajlás, mostanában pedig az új állami monopolkapitalizmus, nepotizmus és autoriter rezsim kiépítése a cél. A természettel való kapcsolat rendezése ezen időszak alatt soha, sehol nem szerepelt a sürgős teendők listáján. Mégis voltak és vannak, akik megpróbálják. Eme úttörők egy maroknyi csoportjáról szól ez a könyv.
Összetörve
Őszinte válasz az összeomlásra
(fordította: Stumpf-Biró Balázs)
Leírás
A humán környezettudomány a 21. század szülötte, egy olyan korszaké, amikor az emberiség már nem teheti meg, hogy a környezeti problémákat figyelmen kívül hagyja, vagy egyetlen nézőpontból próbálja átlátni és kezelni. Igaz ez a kérdés tudományos megközelítésére is: a természettudományos tudás alapvetően fontos az ökológiai problémák megértéséhez, de nem elegendő, nem tud választ adni arra a komplex jelenségre, ami okozója és következménye századunk környezeti kihívásainak. Ezért a hagyományos bölcsészettudományok a természet- és társadalomtudományokkal és a művészetekkel közös, interdiszciplináris formációba tömörülve igyekeznek megérteni a kortárs környezeti válságot, annak előzményeit, jelenlegi formáit és jövőbeli pályáit, illetve a lehetséges válaszokat. A humán környezettudomány tehát bizonyos értelemben fordítás: a természettudományos és technológiai eredményeket olyan szövegekké és szociokulturális diskurzusokká formálja, amelyek jobban meg tudják ragadni mind a közvélemény, mind a politikai és gazdasági aktorok figyelmét.
A könyv, amit kezében tart az olvasó, a humán környezettudományi munkák, bevezetők és szöveggyűjtemények hagyományába kíván kapcsolódni, és azt a magyar közegre adaptálni. Jellegéből adódóan egy-egy téma átfogó ismertetését adja, olyanokét, mint a környezetfilozófia, a környezetantropológia, a természetművészet, a természetvédelem, a vallás és ökológia viszonya, a környezettörténeti, jogi, politikai és közgazdaságtani kérdések, a társadalmi igazságosság, a túlnépesedés vagy az élelmezés dilemmái. A kötet emellett magyarországi példákkal mutatja meg azokat a közösségi válaszokat, amelyek a kortárs ökológiai és társadalmi problémákra keresik a választ.
Farkas Judit néprajzkutató, kulturális antropológus. Szűkebb szakterülete az ökológiai, társadalmi és vallási közösségek és mozgalmak kutatása. 2003 óta a Pécsi Tudományegyetem Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszékének oktatója, emellett a PTE Fenntartható Fejlődésért Szakkollégium vezető tanára és a PTE humánökológia szak szakfelelőse. Társvezetője továbbá a Pécsi Tudományegyetemen létrejött Humán Környezettudományi Kutatócsoportnak, amely Magyarországon elsőként nevében is képviseli az új kutatási területet. A tudományos és oktatói tevékenység mellett kifejezetten fontosnak tartja az ismeretterjesztést, és rendszeresen tart előadásokat a szélesebb nagyközönségnek. Ezt a könyvet ebből a szempontból is munkássága jelentős lépésének tartja.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Farkas Judit |
| Megjelenés | 2023 |
| Terjedelem | 242 oldal |
| Kötészet | ragasztókötött, kartonált |
| ISBN | 978-963-646-008-2 |
| Sorozat | Környezet és társadalom sorozat |