Hasonló termékek
Quoniam tecum est fons vitae in lumine tuo videbimus lumen
A Szentlélek anyai arca
A trinitológia alapjaihoz kötődő koncepció a magyar székelyföldi Boldogasszony-kultuszt, a néphagyományban is átörökített elemeit (Babba-Mária) a mezopotámiai kultusszal "villantja" össze.
Vallás és művészet
Isten gazdagsága
A kereszténység szentháromsági istenképe
A kereszténység legbelsőbb titkának tekintett Szentháromságra irányuló hívő reflexió meglepő módon csak az elmúlt évtizedekben került a teológiai érdeklődés homlokterébe. A mára kialakult számos különböző szentháromságtani elmélet azonban hiányérzetet is kelt: az egyházi dogma türelmes, higgadt, elmélkedő megértési kísérletei híján a hívő tudat egyre nehezebben tud eligazodni a bonyolult elgondolások között. Bertram Stubenrauch bibliai alapú esszéje pontosan ilyen türelmes gondolatmenettel szolgál, sőt a konkrét életet, a konkrét egyházi létezést előtérbe állító könyvében önálló megértési javaslatokat is kidolgoz.
Protestáns egyházértelmezés a reformáció századában a jelentősebb egyházi rendtartásokban
Görözdi Zsolt monográfiája a reformáció századának legjelentősebb protestáns egyházi rendtartásait vizsgálja gyakorlati teológiai szempontból, válaszokat keresve arra a kérdésre, hogy a tanrendszer milyen formában jelent meg az egyes egyházak szervezetében, hivatalaiban, szolgálati területein, egyházfegyelmi tevékenységében.
Az emberáldozattól az istennév kimondhatatlanságáig
Az Ószövetség gondolatvilágának kétféle megközelítése, a vallástörténeti és a teológiai, igen közel áll egymáshoz, mégsem azonos. A vallástörténeti a vallási gondolatok kialakulását, azok hátterét és a gyakorlatban való megjelenését, a vallásgyakorlatot vizsgálja, míg a teológiai magukra a gondolatokra, azok tartalmára és összefüggésrendszerére koncentrál.
A Kárpát-medencei cigányság és a keresztyén egyházak kapcsolatának forrásai (1567-1953)
Leírás
"Ezzel a kötettel útnak induló Magyar protestáns teológiatörténeti könyvtár sorozat célja, hogy külön publikációs fórumot biztosítson a hazai protestáns teológiai gondolkodás történetéhez, ezen belül hangsúlyosan a XVIII-XX. századhoz kapcsolódó eredmények közvetítéséhez. A kiadványsorozat ötletét a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Hatvani István Teológiai Kutatóintézete és a Közép-Európai Reformáció és Protestantizmus Történeti Kutatóintézete által 2014-ben indított műhelykonferencia sorozat sikere vetette fel. Ezt kapta meg később a feltétlenül szükséges szakmai és intézményi támogatást a szerkesztő bizottságban szerepet vállaló kollégáinktól a Partiumi Keresztyén Egyetem Sulyok István Teológiai Tudományok Intézetétől. A sorozat első kötetének megjelenését a fentieken kívül támogatta az Evangélikus Hittudományi Egyetem, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia és a L'Harmattan kiadó is. Ez a széleskörű együttműködés önmagában is jelzi, hogy a kitűzött témakör kutatása csakis a különböző szakmai műhelyek összefogásával, határmezsgyéken túlmutató módon valósítható meg. A teológiai gondolkodás sajátosságai konkrét irodalmi alkotásokon túl, liturgiai, egyházszervezeti újításokban, iskolai vagy éppen civil társadalmi kezdeményezésekben is megnyilvánultak, illetve válhatnak ma történeti vizsgálódásunk tárgyává. Igaz ez úgy a tradicionális hitvallások erőterében konzekvensen megmaradni kívánó, mint az újító szándékú kegyességi, teológiai, vagy éppen világi szellemi irányzatok hatása alá kerülő egyének és közösségek esetében. Noha műhelyünk elsősorban a keresztyén hit számára meghatározó tantételekhez való viszonyulásokat és ezek következményeit kívánja vizsgálni, szükségesnek tartjuk, hogy ez a kutatás a lehető legszélesebb szellem - és társadalomtörténeti köntextus figyelembe vételével történjen meg. A reformáció utáni évszázadokban markáns nemzetközi hatások mellett a helyi sajátosságok is felvetettek különböző alapvető dogmatikai tanításokkal és ezek aktuális konzekvenciáival kapcsolatos kérdéseket. Ezekre a kérdésekre adott eltérő válaszok számos teológiai irányzat megjelenéséhez vezettek hazánkban is mind a református mind pedig az evangélikus egyházban. Ezen szempontrendszer vizsgálatánál, az ökumenikus nyitottság jegyében a két meghatározó protestáns egyház mellett természetesen más felekezetek teológiai irányzataira is ki kell tekintenünk. Alapállásunk szerint ezek az eltérések úgy jelentek meg az egyházban mint a Krisztus hit árnyalatai, és mint olyan vallási eszmék, amelyek a keresztyén hitet gyakorlók életvitelét és magatartását is befolyásolták. Tudatában vagyunk annak, hogy a teológiai gondolkodás történetének, forrásainak és hatásainak feltárását eltérő szaktudományi megközelítésban lehetséges és szükséges elvégezni; ezek a problémák a rendszeres teológián és egyháztörténeten túl a biblikus- és gyakorlati teológia különböző részterületeit is intenzíven foglalkoztatják. A teológiatörténeti vizsgálódások kapcsán ugyanígy célszerűnek látjuk a hazai és nemzetközi kapcsolattörténeti összefüggések kutatását és a mai irányzatokhoz kapcsolódó szálak felfejtését is. Bízunk abban, hogy a sorozatunkban megjelenő tanulmányok teret adhatnak az eltérő megközelítéssel dolgozó szakemberek közötti terménkeny diskurzusoknak. A konferenciakötetek mellett megjelenést kívánunk biztosítani egy-egy kiemelkedő személyiség vagy irányzat teológiai gondolkodását bemutató tanulmányköteteknek, monográfiáknak illetve a hittudományi oktatást segító forráskiadványoknak is. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik felkarolták a kezdeményezés elindulását és az első kötet kiadását.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Kovács Ábrahám |
Megjelenés | 2016 |
Terjedelem | 455 oldal |
Kötészet | puhatáblás |
ISBN | 9789634141297 |