Szubjektív tudományos önéletrajz

Ez a könyv Ladányi János 45 éves munkássága legfontosabb eredményeit foglalja össze. Annyiban tér el egy hagyományos szakkönyvtől, hogy elsősorban a témaválasztáshoz és a tanulságok levonásához vezető szubjektív utat, családi meghatározottságokat, élményeket és benyomásokat veszi számba.

Az 1950-es években csaknem ezer észak-koreai fiatal tartózkodott Magyarországon. Először fordult elő, hogy egy ekkora létszámú kelet-ázsiai közösség került Magyarországra, majd éveken keresztül itt tartózkodott. A legfiatalabbak a Szabadság-hegyen felállított Kim Ir Szen Iskolában, majd a Hűvösvölgyben megnyitott Pak Den Áj Gyermekotthonban kezdték meg tanulmányaikat. Az észak-koreai kormány kérésére folyamatosan érkeztek hazánkba idősebb diákok is, akik közül sokan részt vettek a koreai háború harcaiban.

1989 nagyon fontos a magyar–koreai kapcsolatok szempontjából is. Február elsején Magyarország diplomáciai kapcsolatokat létesített Dél-Koreával, amire a KNDK rendkívül feszülten reagált. Az 1956-os forradalom után ugyanis másodszor fordult elő, hogy az észak-koreai vezetés nagyot csalódott a magyarok ideológiai megbízhatóságában.

Az ’56-os forradalom leverését követően Li Szin Man elnök kormányzata igyekezett mindent megtenni, hogy magyar emigráns fiatalokat invitáljanak az országba, akik előadásaikkal alátámasztják az antikommunista propagandát. A magyar forradalom bemutatása azonban Li Szin Man elnök uralma szempontjából kontraproduktívnak bizonyult: a magyar egyetemi ifjúság kiállása a szabadságért ugyanis komoly hatást gyakorolt a dél-koreai diákságra, akik 1960 tavaszán sikeres forradalommal vetettek véget Li elnök regnálásának.

A tudományos és technikai haladás történelmileg szükségszerű diadalába vetett hit a huszadik század végére súlyos kétségeknek adta át a helyét. A természet legyőzése, a legyőzött természet kifosztása és elpusztítása szemlátomást nem járt az ember felszabadításával. Többé nem a fejlődés áldásaiba vetett bizalom igazolja tetteinket, hanem a beletörődés a dolgok menetének kikerülhetetlenségébe és megváltoztathatatlanságába. A kötet szerzője esszéjében a globalizáció és a napjainkban javában zajló ökológiai katasztrófa kérdéskörét járja körül.

A lét és a semmi című mű 1943-ban jelent meg, lezárva Sartre első filozófiai korszakát, s egyszersmind meg nyitva egy újat az ekkorra már kibontakozó francia fenomenológia és saját filozófiai életútja számára is. Sartre az egyik legfontosabb szereplője volt ennek a kibontakozó francia mozgalomnak, mint ahogy azoknak a konfrontációknak is, amelyeken a fenomenológia a második világháború utáni időszakban keresztülment.

A ​"Leselejtezettek" a magyarországi piacgazdasági átmenettel járó nagy átalakulás társadalom- és térszerkezeti hatásait és mindenekelőtt a tartós társadalmi kirekesztettségben élő cigány és nem cigány népesség kialakulását kívánja megragadni.

Tervezett elavulás a neve az elvnek, amely a termékek élettartamának szándékos megrövidítését célozza. A következmény az egész világot elárasztó szemét és az erőforrások elapadása. A könyv izgalmas mint egy rémregény: inspirálóan meséli el, hogy ki találta ki ezt az eszközt a konjunktúra fellendítésére és miként válhatott ez még saját tetteink mozgatórugójává is.