Hasonló termékek
Huizinga Noster
A kötet példaszerű alapossággal vizsgálja a Huizinga-recepción keresztül a húszas-harmincas évek egyik legfontosabb irodalmi, kulturális, világnézeti mozgalmát, az újhumanizmus magyarországi változatait, melynek olyan jeles képviselői említhetők, mint – többek közt – Kerényi Károly, Thomas Mann, Szerb Antal, vagy maga Johan Huizinga. Minthogy az újhumanizmus törekvései sokszoros átértelmezésen és torzításokon estek keresztül mind a szélsőjobboldali, mind a szélsőbaloldali ideológiák térnyerésének köszönhetően (lényegében egykor és most is), Balogh Tamás könyve az újhumanizmus törekvéseinek jobb megismerését, a hozzá kapcsolódó ideológiai konstrukciók lebontását is lehetővé teszi." (Havasréti József)
Az emberáldozattól az istennév kimondhatatlanságáig
Az Ószövetség gondolatvilágának kétféle megközelítése, a vallástörténeti és a teológiai, igen közel áll egymáshoz, mégsem azonos. A vallástörténeti a vallási gondolatok kialakulását, azok hátterét és a gyakorlatban való megjelenését, a vallásgyakorlatot vizsgálja, míg a teológiai magukra a gondolatokra, azok tartalmára és összefüggésrendszerére koncentrál.
Vallás és hagyomány
Ez a könyv vallás és hagyomány kapcsolatáról szól. A vallási alakzatok történeti formái mindenkor hagyományosak: alapításra hivatkoznak, szentnek tekintett iratok gyűjteményét használják, kultikus és gyakorlati tradíciót őriznek, tanaikat mindezek alapján és egységében határozzák meg. Másfelől a hagyomány fogalma ugyancsak vallási jellegű.
Fejezetek a kora modern esztétikai gondolkodás történetéből (1450–1650)
A kötet szerzői a korszakkal foglalkozó, de különböző tudományágakban alkotó kutatók: Cseke Ákos, Fabiny Tibor, Görföl Tibor, Hargittay Emil és Horkay Hörcher Ferenc. A tanulmányok kiegészítéseként - ma még talán szokatlan módon - közreadjuk az egyes írások véglegesítése előtt született szakkonzulensi véleményeket is.
Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Győr és Sopron vármegyékből (1551-1843)
A három évvel ezelőtt elindított forrásközlő sorozat e darabjával jelentős mérföldkőhöz érkezett. Míg az első két kötet célja a hazánk borvidékeiről származó összes, 1997 előtt napvilágot látott hegytörvényeknek egy közös adatbázisba integrálása volt, e kötettel megkezdődött azoknak az eddig teljesen ismeretlen dokumentumoknak a közreadása, melyet az Égető Melinda vezetésével 1997 óta működő munkacsoport tárt fel.
Az első világháború 1914–1918
1914. július végén a négy nagyhatalom (a Német Birodalom, Ausztria–Magyarország, Franciaország és Oroszország) – különböző gyarló megfontolásból – tudatosan vállalta az európai háborút, s azért valamennyien felelősek voltak. Létfontosságú érdekeik kölcsönösen kizárták egymást, ez vezetett az általános háborúhoz.
A német császárság 1871-1918
A német császárságot 1871. január 18-án, a győztes németfrancia háborút követően a versailles-i palota tükörgalériájában kiáltották ki. A porosz Hohenzollern-dinasztia vezetésével, kisnémet bázison először alakult meg a németek nemzeti állama. A császárság bel-és külpolitikai fejlődésére 1890-ig első kancellárja, Otto von Bismarck személyisége nyomta rá bélyegét. A Német Birodalom a 19. század utolsó évtizedeiben jól fejlett ipari állammá vált.
Császárságból a diktatúrába
A kötet rendszerezett, problémacentrikus és gazdag jegyzetanyagot vonultat fel, emellett életrajzi összefoglalók és egy részletes időrendi áttekintés teszik igazán használható kézikönyvvé.
Leírás
Az 1918-ban újjászületett Lengyelországban a lakosság több, mint egyhatodát tették ki az ukránok, ezzel a korabeli Európa legnagyobb kisebbségi közösségének számítottak (kb. 5 millió fő). Velük szemben húsz év lefolyása alatt a mindenkori varsói kormányzat nem dolgozott ki és nem valósított meg egy konzekvens és kooperáción alapuló programot. A kisebbségbe szorult ukránok nem tudták megfelelő módon képviselni politikai, gazdasági vagy kulturális jogaikat nem csak a parlamentben, hanem a helyi adminisztráció szintjén sem.
A monográfia bemutatja a kisebbségi közélet résztvevőit (legális és illegális pártok, gazdasági, társadalmi szervezetek), a lengyel kormányzat kisebbségi politikájának állomásait, belső dinamikáját, mindezt a korabeli politikatörténet keretébe ágyazva. A monográfi a publikálásával az olvasó megismerhet egy földrajzilag közeli, időben távoli, de mindenképp ismerős történetet. A lengyelországi ukránok helyzetének bemutatása a mai kor emberének is tanulsággal szolgálhat: hogyan romolhat el óhatatlanul a többség és kisebbség viszonya, mit jelent két nacionalizmus találkozása, milyen kiegyezési kísérletek születtek ebben az időben
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Lagzi Gábor |
| Megjelenés | 2015 |
| Terjedelem | 254 oldal |
| Kötészet | puhatáblás |
| ISBN | 9789634140115 |