A kereszténység szentháromsági istenképe

A kereszténység legbelsőbb titkának tekintett Szentháromságra irányuló hívő reflexió meglepő módon csak az elmúlt évtizedekben került a teológiai érdeklődés homlokterébe. A mára kialakult számos különböző szentháromságtani elmélet azonban hiányérzetet is kelt: az egyházi dogma türelmes, higgadt, elmélkedő megértési kísérletei híján a hívő tudat egyre nehezebben tud eligazodni a bonyolult elgondolások között. Bertram Stubenrauch bibliai alapú esszéje pontosan ilyen türelmes gondolatmenettel szolgál, sőt a konkrét életet, a konkrét egyházi létezést előtérbe állító könyvében önálló megértési javaslatokat is kidolgoz.

Az Ószövetség gondolatvilágának kétféle megközelítése, a vallástörténeti és a teológiai, igen közel áll egymáshoz, mégsem azonos. A vallástörténeti a vallási gondolatok kialakulását, azok hátterét és a gyakorlatban való megjelenését, a vallásgyakorlatot vizsgálja, míg a teológiai magukra a gondolatokra, azok tartalmára és összefüggésrendszerére koncentrál.

A szenvedő ember stációi

E könyv nem tesz kísérletet a Jób könyvével kapcsolatos valamennyi kérdés megválaszolására, amiképp e szemléletmódok teljes palettájának lefedésére sem. Ellenkezőleg, a bevezető fejezetben Konrad Schmid nyújt elemző betekintést a könyv felépítésébe, amely a könyvet teljes egészként láttatja. Az ezt követő fejezetekben Manfred Oeming ad éles látleletet a könyv különböző felvetéseiről, beleértve a dialógusok összefoglalását, Jób monológját, Elíhu beszédét ("az ellen-monológot"), Jób találkozását Istennel és az út végállomását. A két szerző tudományos és teológiai megközelítése a könyv közérthető, gazdagító olvasatát nyújtja.

Patrisztikus tanulmányok

E tanulmánykötet az ókeresztény filozófia témakörében folyó mai magyar munkálatok eredményeiből közöl reprezentatív válogatást. A kötet írásai a hazai patrológia helyzetével, az Egyház születésének, a teológia kialakulásának, ember és világ viszonyának, valamint az egyházatyák utóéletének kérdésköreivel foglalkoznak. Így az itt közölt elemzésekből egyúttal a patrisztika egészének íve, értékvilága és jelentősége is körvonalazódik. A kötet mind a szakemberek, mind pedig a filozófia, teológia, egyháztörténet, klasszika-filológia terén tájékozódni kívánó olvasóközönség, egyetemi ifjúság érdeklődésére számot tarthat.

Olyan ez, mintha egyetlen életünk során több életünk is lehetne, mintha egymás után több életet élhetnénk és több halált halhatnánk, ami nemcsak roppant erőt, hanem egyúttal valami csodálatos elengedést is feltételez; korábbi, aktuális és jövőbeli énjeinket és életeinket olyan távolról és olyan szabadon figyeljük, egy derűs visszatekintés vagy akár nosztalgia jegyében, mintha egy üvegfal mögül szemlélnénk különös, érthetetlen, idegen életeket, mintha a síron túlról emlékeznénk vissza homályosan egykorvolt önmagunkra.

A kötet egyrészt a modern teológiatörténet különösen mozgalmas időszakának dokumentumait teszi hozzáférhetővé, másrészt egy máig inspiratív gondolkodásformáról ad árnyalt képet. Az olvasó tájékozódását Bultmann fő szándékait és teológiájának hatását bemutató előszó segíti.

Az ember – Isten titkához rendelt lény

A könyv révén a magyar olvasónak első ízben nyílik lehetősége arra, hogy átfogóan megismerje Karl Rahner teológiáját és annak hatását.

Az Ószövetség megértésének lehetőségei

A különböző magyarázatok, ahogyan az ókorban, úgy ma is eltérő vallási/felekezeti közösségeket alkotnak. Ez a kötet a magyarázatok lehetőségeinek feltárásával, az Ószövetség jobb megértésén túl, talán segíthet felismerni, hogy bár – Martin Buber „szoba“-hasonlatával élve – különböző szobákban élünk, de egy házban, és az egyes szobáknak van a másikra nyíló ajtaja-ablaka, s kiderül, hogy alapvetően közös világra s közös irányba, Istenre nézünk.