Tanulmányok a kelet-európai átalakulásról

Hogyan lett az önigazgatásból kapitalizmus, szolidaritásból verseny Lengyelországban? Mily módon változott a társadalom cigányképe Szlovákiában és Magyarországon a rendszerváltás során? Hogyan alakultak az interetnikus kapcsolatok a Székelyföldön Ceauşescu bukása után? Miképp zajlott le a rendszerváltás a Magyar Néphadseregben? Milyen szerepet játszott a kőolaj ára a Szovjetunió összeomlásában? Ezekre és más kérdésekre keresik a választ a kötet tanulmányai, amelyek szerzői – az ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék doktorandusz hallgatói és kutatói – Ulánbátortól Moszkván át Prágáig,

A kötet újdonságát az adja, hogy a magyarországi kollektivizálás (1949–1961) történeti elemzése során az ismétlődő erőszakos hatalmi beavatkozások és az általuk kiváltott társadalmi válaszreakciók kölcsönhatásaira koncentrál. Mindhárom kolhozosítási kampányt áttekinti, így érthető meg, hogy miért és miként változtak az állami erőszak-alkalmazás eszközei, s erre reagálva hogyan formálódtak a paraszti társadalom különböző rétegeinek túlélési és alkalmazkodási mechanizmusai.

A dualista korszak fél évszázada Közép-Európa modern történetének meghatározó idõszaka volt. Jelen kötetünk magyarországi, csehországi, lengyelországi, romániai és szlovákiai kutatók az osztrák-magyar kiegyezés létrejöttének 150. évfordulójára készült tanulmányait tartalmazza.

Dr. Pintér László hadifogolynaplója 1945-1946

A híradóműfaj kutatása a történettudomány, a kommunikációelmélet és az esztétika határterületén helyezkedik el, és számos résztémára bontható. A filmhíradó a két világháború közötti Magyarország új tömegkommunikációs eszköze, amely nem csak az információközlés, de a befolyásolás lehetőségeit is kibővíti, mert a szerkesztők - az események dokumentálásán túl - a közönség identitásának formálására is törekednek.

16–17. század

Sok forrás adatai alapján írja le a jó házasság társadalmi normájának érvényesülését, valamint ugyancsak sok forrás segítségével a norma sérelmeit. A könyv különös érdekessége az, hogy egyszerre szól hatalmas várak és falusi kis házak lakóiról.

A szerző sokrétűen analizálja az olasz egység után létrejött alkotmányos monarchia politikai működését és a kibontakozó pártstruktúra kiépülését. A maga összetettségében tárja fel a fasizmus hatalomra kerülésének körülményeit, a korporatív diktatórikus rendszert és fajelméletének romboló hatását.