Hasonló termékek
Vallás, ateizmus, hit
Paul Ricœur (1913–2005) a 20. századi filozófia egyik legjelentősebb alakja. A fenomenológia, a filozófiai hermeneutika, a narratív identitás, a metaforaelmélet, az irodalom-, s a történelemelmélet terén megkerülhetetlen a munkássága.
Tanulmányok a tudományos gondolkodás történetéről
A kötet, melyet az Olvasó a kezében tart, bevezetésül kíván szolgálni a francia tudományfilozófia kiemelkedő alakjának, a Magyar országon sajnos kevéssé ismert Alexander Koyrénak a gondolkodásába, s olyan előadásait tartalmazza, amelyek 1930 és 1961 között hangzottak el különböző tudománytörténeti konferenciákon.
Az inkognitó lovagja
Ki is volt valójában ez a rejtőzködő zseni, aki egész életművét álnevek útvesztőjében komponálta meg, egymással párbeszédekbe kezdő, ellentmondásokba torkolló, polemikus és mégis egységes szerkezetben, amely sokkal többet árul el a világról és a belé vetett ember dilemmáiról, mint a legbölcsebb monológ árulhatna?
Fichte korai tudománytanának alapgondolata
Antropológia és transzcendentális filozófia
„Az én rendszerem az első, amely a szabadság rendszere; ahogyan a francia nemzet elszakítja az ember külső láncait, úgy rázza le az én rendszerem a magában való dolog, a külső befolyás béklyóit, amelyet minden eddigi rendszer, még a kanti is, többé-kevésbé köréje fon, és állítja elénk az embert az első alaptételben mint önálló lényt.”
Esztétika, filozófia, politika
A kötetben egy olyan kornak, a Felvilágosodás korának filozófiája szólal meg, amelyben politika, filozófia és esztétika még nem különültek el egymástól szigorúan, hanem termékeny kölcsönhatásban álltak. Maga Denis Diderot (1713-1784), akit itthon elsősorban az Enciklopédia szerkesztőjeként és szerzőjeként ismerünk, a korszak egyik intellektuális fejedelme, és kivételes módon mindhárom területen maradandót alkotott.
A modernség esztétikai programja
Előadások Walter Benjamin Műalkotás-tanulmányáról
Gondolatok az első filozófiáról
Jó száz évvel szerzője halála után először jelenik meg magyar fordításban
az európai hírű jogfilozófus, Somló Bódog (1873–1920)
posztumusz munkája. A hányatott sorsú kéziratot tanítványa, a két
világháború közötti magyar jogfilozófia meghatározó alakja, Moór
Gyula (1888–1950) állította össze Somló hátrahagyott jegyzeteiből.
Beszélgetések a metafizikáról és a vallásról
Nicholas Malebranche könyve a kartezianizmus egyik alapműve, mely az okság és a természettörvények okkazionalista felfogásával, az ideák újszerű elméletével hatott a felvilágosodás filozófiájának számos kiemelkedő alakjára.
Leírás
Alain Badiou (1937) korunk egyik legjelentősebb francia filozófusa. Filozófiai művei mellett matematikai közleményeket, drámát és regényt is írt. Határozott állásfoglalásai a bevándorláspolitika, a menedékjog, a munkajog és a szakszervezeti jogok kérdésében radikális baloldali gondolkodóra vallanak. Főműve, az 1988-ban megjelent Lét és esemény nagyszabású kísérlet a matematika legújabb eredményein alapuló filozófiai ontológia - vagy éppen Lacan, Derrida, Deleuze és más kortárs gondolkodók filozófiai felismerésein alapuló matematikai ontológia? - kidolgozására. Amint azt az előző mondat kérdőjele is mutatja, a mű továbbgondolásra érdemes kérdések sokaságát veti fel. Kiindulópontja Parmenidész Platón dialógusából ismert tételének - "ha nem létezik egy, akkor semmi sem létezik" - megfordítása: egy nincs, csak sok van; az egy nem más, mint a sok egynek-számolása. Ezen a ponton talál fogást a filozófián a matematika, hiszen par excellence a halmazelmélet alkalmas a sok matematikai megragadására. A halmazelmélet(ek)ből adódó, sokfelé ágazó következtetések filozófiai továbbgondolása Badiou művében a helyzet, az állapot, az esemény és a beavatkozás, a hűség és a kötődés, Leibniz, Rousseau és Hegel, Mallarmé, Hölderlin és mások műveinek matematikában megalapozott értelmezéséhez vezet. Badiou, baloldali meggyőződésének megfelelően, elsősorban politikai példákkal illusztrálja mondandóját, de az olvasó arra is rácsodálkozhat, milyen összefüggések kínálkoznak például Badiou matematikai ontológiája (filozófiai halmazelmélete) és a modern fizika olyan felismerései között, mint a kölcsönhatások kvantumos természete, vagy az egykor oszthatatlannak hitt elemi részecskék látszólag végeérhetetlen továbboszthatósága.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Alain Badiou |
| Megjelenés | 2022 |
| Terjedelem | 508 oldal |
| Kötészet | puhatáblás, kartonált |
| ISBN | 9789634148111 |
| Sorozat | Rezonőr sorozat |