Hasonló termékek
Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe
A Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe rendhagyó mű. Bár egyetemi tankönyvnek íródott, valójában jóval több, mint amit a „bevezetés" cím sugall. Benne a 20. századi szociálantropológia egyik legnagyobb mestere, a rokonságkutatás két legfontosabb irányzatának, a Rivers tői Radcliffe-Brownig húzódó angolszász strukturalista-funkcionalista, valamint az ezt követő, Lévi-Strauss nevével fémjelzett (francia) strukturalista iskolának a műhelyébe vezeti be olvasóit - széles és személyes látképet adva ezen keresztül az antropológiai kutatások alfájának és ómegájának számító rokonságkutatások fő kérdéseiről, módszertanáról, eddigi eredményeiről és napjainkban zajló, heves szakmai vitáiról.
Ausztrália bennszülött nyelvei
A világ nagy nyelvcsaládjai közül Magyarországon jóformán csak az indo-európai és néhány eurázsiai nyelvcsalád ismert jobban. Szinte semmit sem tudunk az afrikai, az amerikai indián vagy az óceániai nyelvekről és nyelvcsaládokról, történelmükről, nyelvi jellegzetességeikről. Ezt a hiányt pótolja az ausztráliai bennszülött nyelvek vonatkozásában Vászolyi Erik nyelvészprofesszor műve, amelyben saját, több évtizedes helyszíni tapasztalata alapján vezeti be az olvasót az ötödik kontinens bennszülött nyelveinek világába. Könyve első részében e nyelvek csoportosításának, átírásának, kutatásának problémáiról és történetéről szól; a második részben részletesen bemutatja az ausztráliai bennszülött nyelvek hangtani, nyelvtani és mondattani jellegzetességeit és problémáit, amelyek az európai nyelvekhez szokott olvasó számára a reveláció erejével bírnak.
Kalandozások a 20. századi kulturális antropológiában
A tíz tanulmányt és hozzájuk íródott bevezetést tartalmazó kötet megismertet a kulturális antropológia néhány meghatározó elméleti-módszertani törekvésével. A brit strukturális funkcionalizmussal, az amerikai neoevolucionizmussal, az etnikum és az identitás gondolatkörének különböző változataival, a Lévi Strauss strukturalizmusa mögött munkáló történetfelfogással, a kultúráról való gondolkodás különböző absztrakciós szintjeivel, s azzal a szemlélettel, ahogyan a kulturális antropológia közelít a fejlődőnek nevezett világ társadalmi és kulturális gondjaihoz tekintettel az abban élők választási kényszerére. A bevezetés segít abban, hogy az olvasó megtalálja ezeknek a témáknak a helyét a 20. századi kulturális antropológia egész vizsgálódási területén belül.
Az ismeretlen ismerős
Tatyjana Minnijahmetova könyve egyedülálló a magyar könyvkiadásban. A szerző ugyanis maga is udmurt, a keresztény térítés elől a Kámától kelet-re menekült ősök leszármazottja. Tanulmányai rítustanulmányok, vagyis Minnijahmetova a naptári szokásokhoz, az emberélet fordulóihoz kapcsolódó szokásokkal, a szent helyekkel, a gyógyítással kapcsolatos rítusokkal foglalkozik, illetve a háznak és részeinek (például a kút és a fürdőház) rituális, szakrális aspektusait mutatja be.
Leírás
A kötet a sajátságosan afroázsiai – az Indiai-óceán menti kultúrák nagyjából egy évezredes érintkezésének eredményeként kiformálódott – madagaszkári társadalom prekoloniális (17–19. századi) történelmét kíséri nyomon. Az elemzés középpontjában a 12–15. század folyamán több hullámban a szigetre érkezett „új jövevények” politikai-hatalmi „elhivatottsága”, illetve az ennek hatására kibontakozott tradicionális monarchikus államszerveződés kérdésköre áll. A szerző bemutatja, milyen belső (gazdasági-társadalmi és ideológiai) feltételek, illetve az európai jelenléttel kapcsolatos külső hatások tették lehetővé, hogy e (kis)királyságok egyike, a madagaszkári Felföld közepén létrejött Imerina a 18. század végén és a 19. század első felében szilárd politikai-területi egységbe szervezze az addig széttagolt, egymással versengő-háborúzó (bár nyelvi-kulturális értelemben alapvetően egységes) malgas népcsoportok többségét. Az elemzés elméleti keretéül a Polányi Károly-féle gazdaság- és társadalomszemlélet, illetve a marxista (indíttatású) politikai gazdaságtan, gazdaság- és szociálantropológia fogalomrendszere szolgál.
Lugosi Győző (Budapest, 1952) az ELTE történelem–francia szakán szerzett tanári képesítést 1976-ban. Ezt követően egy évet ösztöndíjasként a párizsi École Normale Supérieure-ön tanult, illetve egyidejűleg – kezdő kutatóként – bekapcsolódott a Centre National des Recherches Scientifiques „Az Indiai-óceán nyelvei, kultúrái és társadalmai” elnevezésű kutatócsoportja és az École des Hautes Études en Sciences Sociales közös szemináriumának munkájába. 1982-től tanít az ELTE Új- és Legújabb kori (Jelenkori) Egyetemes Történeti Tanszékén, jelenleg docensi beosztásban. 1983-ban szerzett egyetemi doktori, 2002-ben PhD-fokozatot. A régi Madagaszkár társadalmával kapcsolatos kutatásain kívül fő oktatói-kutatói témái a Közel- és Közép-Kelet 19–20. századi történelme, illetve a hidegháborús államközi rendszer történeti kérdései. 1994-től szerkesztője, majd felelős szerkesztője az Eszmélet című társadalomkritikai és kulturális folyóiratnak. 1994-től a budapesti Kossuth Klub igazgatója.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Lugosi Győző |
| Megjelenés | 2007 |
| Terjedelem | 210 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789632360010 |
| Sorozat | Kultúrák Keresztútján sorozat |