Hasonló termékek
Bitangok
A könyv két előadást tartalmaz, melyek azt a kérdést járják körül, hogy vajon léteznek-e lator államok, és ha nem (vagy ha igen), annak milyen jogi-elméleti-gyakorlati feltételei és következményei vannak. Ma, az Iszlám Állam nevű terrorállam fenyegetése idején ez a kérdés különös hangsúlyt kap.
A rendellenesek
A 20. századi ,,rendellenes egyének" eredete három fő történeti alak összekapcsolódásában lelhető fel: a szörnyek, akik áthágják mind a természettörvényeket, mind a társadalmi normákat; a javíthatatlanok, akiket a test idomításának új mechanizmusai vesznek kezelésbe; és a maszturbálók, akikkel szemben a 18. századdal kezdődően kampányt folytattak, a modern kiscsalád megfegyelmezése érdekében.
Nemiség és elfojtás a vad társadalomban
1927-ben jelent meg Malinowski – magyarul most először hozzáférhetővé váló – Nemiség és elfojtás a vad társadalomban című könyve, amelyben korábbi tanulmányát további két résszel kibővítve, tételesen is cáfolta Freudnak az „őshordáról” kifejtett nézeteit.
Az ugyanaz és a más
Vincent Descombes Az ugyanaz és a más c. könyve nemzetközileg elismert alapmű mindenki számára az egész a világon, aki a 20. század francia filozófiáját tanulmányozza. A Rezonőr sorozat tehát a legnagyobb örömmel, s azzal a nem titkolt reménnyel teszi le a könyv fordítását a magyar közönség asztalára, hogy nálunk is alapos továbbgondolásra fogja majd az olvasókat és a gondolkodókat ösztönözni.
A lét és a semmi
A lét és a semmi című mű 1943-ban jelent meg, lezárva Sartre első filozófiai korszakát, s egyszersmind meg nyitva egy újat az ekkorra már kibontakozó francia fenomenológia és saját filozófiai életútja számára is. Sartre az egyik legfontosabb szereplője volt ennek a kibontakozó francia mozgalomnak, mint ahogy azoknak a konfrontációknak is, amelyeken a fenomenológia a második világháború utáni időszakban keresztülment.
De pace fidei - A vallásbékéről
Közel hatszáz évvel ezelőtt nem csupán a békés egymás melletti élésre, hanem egymásra figyelésre, egymás kölcsönös értékelésére tett kísérletet egy német tudós, Nicolaus Cusanus. „Sokkal jobb egymással beszélgetni, mint egymás ellen háborút viselni” – így fogalmazta meg egyik alapelvét, s ezzel megjelölte központi életfeladatát is. Évtizedeken át háborúk és gyűlölködések megszüntetésén vagy legalább mérséklésén munkálkodott, beszélgetésre próbálta szólítani a vitatkozókat, írásaival pedig a béke hírnöke akart lenni.
Leírás
Idézet a főműből: "Egy áldozat nem bizonyíthatja, hogy sérelmet szenvedett. Egy panaszos olyan valaki, aki kárt szenvedett, de rendelkezik az eszközökkel, hogy ezt bizonyítsa. Áldozattá akkor válik, ha elveszti ezeket az eszközöket." Vannak tehát "esetek", amikor nem jogvita, hanem viszály keletkezik (amikor "a panaszos meg van fosztva az érvelési eszközöktől, és ennélfogva áldozattá válik"). "Viszály esete két fél között akkor lesz, - mondja Lyotard - amikor az őket szembeállító konfliktus megoldása az egyikük idiómájában történik, noha a sérelem, amitől a másik szenved, nem fejeződik ki ebben az idiómában."
Ebben az értelemben mindnyájan áldozatok vagyunk, vagy lehetünk. Lyotard hosszan sorolja a könyvben a múlt és a jelen (olykor a történelem kirívó) példáit. És mégis ... ha a nyelvet nem egyszerűen csak "információk kommunikációjának" tekintjük, akkor a viszálynak is lehetnek megoldásai. Mert: "a viszálynak igazságot szolgáltatni annyi, mint hogy új címzetteket, új feladókat, új jelentéseket, új referenseket létesíteni, hogy a sérelemnek alkalma legyen kifejeződni, és hogy a panaszos ne legyen már áldozat. Ez a mondatok új képzési és összekapcsolási szabályait követeli."
Persze, "sokat kell keresni, hogy megtaláljuk az új képzési és összekapcsolási szabályait a mondatoknak, amelyek képesek kifejezni a viszályt, amit az érzés árul el, ha nem akarjuk azt, hogy ez a viszály rögtön egy jogvitává legyen eltussolva... ." De a feladat nem lehetetlen, mert, mint Lyotard fogalmaz: "Egy irodalomnak, egy filozófiának, talán egy politikának tétje az, hogy tanúskodjon a viszályokról, nyelvszokásokat találva a számukra."
JEAN-FRANÇOIS LYOTARD (1925-1998) főként a posztmodern fogalmának kritikai használatáról ismert francia filozófus. Sokrétű életműve nehezen osztályozható. Leginkább fajsúlyos művei a témáikat általában a nyelvfilozófia, gazdaságtan, ismeretelmélet, tudományfilozófia, sőt, az irodalmi kritika és az összehasonlító irodalomtudomány területéről veszik.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Jean-François Lyotard |
| Megjelenés | 2019 |
| Terjedelem | 245 oldal |
| Kötészet | kartonált |
| ISBN | 9789634144908 |
| Fordító | Dékány András |
| Sorozat | Rezonőr sorozat |